1st part of the 29th chapter, also, a long one. Enjoy it, though. It's kinda detailed. :3

29. Fejezet

V�gz�s b�l

• Te j� �g, el sem hiszem, hogy v�gre v�gezt�nk! – s�hajtott fel megk�nnyebb�lten Page. Ny�jt�zott egyet, azt�n h�trad�lt a sz�ken, ki�lvezve a ritk�n l�that� naps�t�st. Na igen. Vissza sem akartam gondolni, milyen volt az elm�lt k�t h�t. A puszta gondolatt�l �sszerezzentem. Ryan a v�llam k�r� fonta a karj�t, �s adott egy puszit az arcomra. V�gign�ztem a k�v�z� el�tti asztaln�l �l� di�kseregleten, a l�tv�nyt�l pedig elmosolyodtam.

• �n sem, k�sz �r�let volt ez a hajt�s. – �rtett egyet Mizuya.

• �n az�rt m�g ideges vagyok az eredm�nyek miatt. – jegyeztem meg.

• De mi�rt? Neked meg a pasidnak van a legkisebb es�lye arra, hogy nem veszik majd fel. Hib�tlan matekot �rt�l, r�ad�sul emelt szinten, nem �rtem, mit eszed magad rajta. – az ajkamba haraptam. Ok�, igaza van. Ezt a tan�rom m�r meg tudta mondani nekem, mert az eny�m az els�k k�z�tt volt, amit kijav�tottak, a m�r megl�v� eredm�nyeket pedig visszak�ldt�k a tan�rnak, �s mivel �gy �t�lte, err�l �rdemes lenne min�l hamarabb tudom�st szereznem, f�lreh�vott, hogy k�z�lje velem a fantasztikus h�reket. Az meg m�r mell�kes, hogy egy�bk�nt ut�na a sz� szoros �rtelm�ben t�rdre rogytam, mert nem hittem a f�leimnek.

• M�r csak a v�gs� eredm�nyekre meg a b�lra kell v�rni, �s v�gezt�nk. J�n az egyetem. – s�hajtott fel jap�n oszt�lyt�rsunk. Richie vigyorogva nyomott egy puszit a l�ny arc�ra. �k vagy egy�tt mennek egyetemre, vagy sehogy. Ezt m�r kor�bban elmondt�k. Hab�r �n nem tartottam t�l okos dolognak, hogy egym�st�l tett�k f�gg�v� a tov�bbtanul�sukat, de �k tudj�k.

• �s R�me�, mi is a terved, amir�l eddig m�g senkinek sem volt�l hajland� besz�lni? – fordult Rick a jobbomon �l� sr�choz. �jabban �lland�an �gy h�vta, mintha elfelejtkezett volna a val�di nev�r�l. Ryan v�llat vont, �s csak ivott egy kortyot a jeges te�j�b�l.

• Ha felvettek, k�zl�m veled. – Rick felhorkant, l�that�an nagyon nem szerette, ha titkol�znak el�tte, legf�k�pp ha az egy olyan valaki volt, akit kedvelt. Nem sz�lt semmit, ink�bb helyben hagyta. J�l d�nt�tt. �gyse tudott volna semmit sem kih�zni Ryanb�l, ak�rhogy pr�b�lkozik is. Ann�l sokkal hat�rozottabb volt.

• Mikor is lesz a b�l? – n�zett fel a telefonja kijelz�j�b�l Jensen.

• J�nius 17-�n, �szl�ny. – forgatta a szemeit Jason. Elmosolyodtam.

• Kit visztek? – int�zte k�rd�s�t Austin az ikrekhez. Mivel az asztaln�l csak �k �s Rick nem voltak foglaltak, nyilv�n �rdekelt minket, v�g�l is kivel j�nnek. A h�rom �rintett lezser�l v�llat vont, �s mivel Jensen tov�bbra is a mobilj�val sz�rakozott, Rick pedig l�that�an nem akart reag�lni, Jason v�laszolt.

• Fogalmam sincs. J� lenne, ha lehetne h�vni valaki olyat is, aki nem itt tanul. Akkor azonnal lenne olyan, akit elvinn�k. – Jensen lassan b�logatott, ezzel mutatva, hogy vele is ugyanez a helyzet – De ak�r meg is osztozhatunk egy l�nyon. Ryan? – fordult vigyorogva a sr�choz, mire � megejtett egy f�lmosolyt.

• Ne haragudj, de ez a cicus csak az eny�m. – Jason hangosan fels�hajtott, �s neki�llt l�tv�nyosan szenvedni.

• Megvan m�r, hogy mit vesztek fel? – k�rdezte a l�nyokat Mizuya. Page �s �n is csak v�llat vontunk.

• Meglepet�snek sz�nom. – sz�geztem le, mire Ryan felvonta f�l szem�ld�k�t.

• F�lnem k�ne? – k�rdezte. A t�bbiekb�l kiszakadt a nevet�s.

• Pacemaker aj�nlott. – sz�lltam be a sz�csat�ba.

• Milyen a ruha? – �rdekl�d�tt Jensen is.

• Meglepet�s.

• Na �s az �kszereid? – sz�llt be Rick is.

• A cip�d? – a fi�k l�that�an �lvezt�k, hogy k�rd�sekkel �rasztanak el. Nyilv�n egy cseppet sem �rdekelte �ket, hogy hajthatatlan vagyok. Ryan csendben hallgatta, ahogy a t�bbi sr�ccal szenvedek, csak ki�lvezte a besz�lget�st �s a t�bbi l�nyt, ahogy nevetnek.

Egy h�nappal �s k�t nappal k�s�bb a napom l�zas k�sz�l�d�ssel telt. A felv�telim sikeres volt, �szt�l kezd�d�en biom�rn�ki szakon tanulok majd tov�bb Magyarorsz�gon. Sajnos Ryan eredm�nyeir�l m�g most sem tudok semmit, egy sz�t sem sz�lt az�ta a m�jus 15-ei tal�lkoz�s �ta se a felv�telir�l, se a tov�bbtanul�sr�l. Rem�ltem, ez nem azt jelenti, hogy Hollandi�ba fog menni, csak m�g nem akarja elmondani nekem, mert tudja, hogy tudom, ez egy�ttal azt is jelenten�, hogy nem fogjuk l�tni egym�st a k�zelj�v�ben.

Eg�sz nap m�st sem csin�ltam, mint fel-al� rohang�ltam a h�zban. Hi�ba kezd�d�tt a b�l este kilenckor, �n t�k�letes k�oszban voltam otthon. Eg�sz nap gomb�c volt a torkomban, a gyomrom pedig meg�ll�s n�lk�l liftezett, ha csak arra gondoltam, mi lesz majd �jszaka.

K�t �r�val kilenc el�tt �lltam neki k�sz�l�dni. A hajamat kibontva hagytam, csak az arcom k�t oldal�n f�s�ltem h�tra a tincseimet, amiket h�tul egy h�feh�r szalaggal laz�n megk�t�ztem. A s�t�tbarna hajamhoz k�pest val�s�ggal vil�g�tott a vil�gos kis szat�n. Nem t�loztam el a sminkel�st sem – szimpl�n kifestettem a szemem egy fekete tussal, ehhez j�tt m�g szempillaspir�l �s sz�jf�ny. A nyakamban l�g� Triadot ott hagytam, hiszen ez�stb�l volt. Minden �ll� nap hordtam, mi�ta megkaptam, ezzel jelk�pesen szimboliz�lva, hogy kedvelem a 30 Seconds To Mars egy�ttest. M�s �kszert nem tettem fel ezen k�v�l, csak levettem a kar�r�mat, mert az nem illett bele az �sszk�pbe. Mikor ezzel is megvoltam, a ruh�sszekr�nyem ajtaj�ra akasztott ruh�mhoz l�ptem. Egy kir�lyk�k darab volt, rettent� eleg�ns �s hihetetlen gy�ny�r�. A mellr�sze olyan volt, mintha egy selyemdarab lett volna odatekerve, �s k�z�pen szabadulna ki onnan a ruhadarab t�bbi r�sze. El�l egy ford�tott „V” bet�t form�lt ez a r�sz, �s h�tul eg�szen a derekamig le�rt, ett�l kezd�d�en pedig l�gyan omlott le a ruha majdnem eg�szen a parkett�ig. A p�ntokat ez�sttel rakt�k ki, amik h�tul szint�n k�k anyagban v�gz�dtek, �gy mindk�t oldalon egy-egy f�lig �tl�tsz� usz�ly k�vette a mozdulataimat. L�legzetel�ll�t� volt a l�tv�ny. Nem egoizmusb�l, hanem racion�lisan ismertem el, hogy t�nyleg j�l n�zek ki, �s remek�l �ll az est�lyi.

Egy feh�r kis t�sk�val �s feh�r magassark� cip�vel eg�sz�tettem ki az �lt�z�kemet. Vetettem magamra egy utols� pillant�st a t�k�rb�l, innent�l pedig nem volt m�s dolgom, mint arra v�rni, hogy a k�s�r�m, Ryan meg�rkezzen.

Erre nagyj�b�l t�z percnyi eszm�letlen hossz�nak t�n� v�rakoz�s ut�n sor is ker�lt. Amint meghallottam a kopog�st az ajt�n, automatikusan oda akartam rohanni, hogy kinyissam, de anya leintett, mondv�n, �gy sokkal romantikusabb �s idillibb lenne, ha � nyitn� ki, �n pedig lassan bes�t�ln�k. A szemeimet forgattam.

• Persze, zen�t esetleg nem akarsz bev�gni al�? Vagy k�t pillanat alatt feltal�lni, hogyan kell a val� �letben lass�tott felv�telt csin�lni? – anya szemei felcsillantak.

• Nem is rossz �tlet! – felhorkantam.

• Ne r�h�gtess, anya. – jegyeztem meg, azt�n az ajt�hoz l�ptem, �s mindenfajta vit�t megel�zve kinyitottam. Amint Ryan megl�tott, elakadt a l�legzete, az arc�r�l pedig el�g egy�rtelm�en ler�tt, hogy megleptem. El�gedetten konstat�ltam, hogy sikeresen el�rtem a c�lomat, ami a meglepet�st illeti, azt�n a karjaimat a nyaka k�r� fonva leh�ztam magamhoz, �s megcs�koltam, hogy mag�hoz t�r�tsem kicsit. N�h�ny pillanattal k�s�bb a mozdulatlan ajkai mosolyra g�rb�ltek, ezt k�vet�en pedig eltolt mag�t�l.

• Nem tudok mit mondani. – ismerte el – A szavam is elakadt. – elmosolyodtam, �s v�gign�ztem rajta. � sem panaszkodhatott az �benfekete Armani �lt�ny�ben a h�feh�r ing�vel, kir�lyk�k nyakkend�j�vel �s ez�st kar�r�j�val. A ruha szab�sa t�k�letesen kiemelte az izmos, sportos von�sait, mindek�zben t�k�letes eleganci�t k�lcs�n�zve neki. Azt hiszem, ilyen esetekben szok�s �gy fogalmazni, mint: „ellen�llhatatlanul n�z ki”.

• �n viszont igen. – k�v�ncsian, m�g mindig vigyorogva felvonta f�l szem�ld�k�t – �ssze�lt�zt�nk. – azonnal meg�rtette, hogy a nyakkend�je �s a ruh�m sz�n�re c�lzok. Ahogy b�lintott, felk�n�lta az egyik karj�t.

• Ut�lag belegondolva t�nyleg okosabb lett volna, ha hozok magammal egy pacemakert. Hajsz�l h�ja volt, hogy sz�vinfarktust kapjak. – �r�mmel karoltam bel�, azt�n miut�n elb�cs�ztunk any��kt�l, elindultunk az iskol�hoz.

A b�lt a Briar-Rose-ban tartott�k. Az akad�mia �p�lete el�tt m�r sz�p sz�mmal gy�lekeztek az aut�k �s motorok, mi azonban �gy d�nt�tt�nk, gyalogolunk ahelyett, hogy elsietn�nk az utat id�ig. Hiszen ez is egy r�sze a b�lnak, �s sokkal izgalmasabb, ha lassan s�t�lva jutunk el a helysz�nre.

Ryan kinyitotta el�ttem a bej�rati ajt�t, �s beengedett. Ut�nam � is bel�pett, a bal karj�t pedig azonnal a derekam k�r� fonta, �gy h�zott k�zel mag�hoz. A tornateremb�l m�r az aul�ban t�k�letesen hallhat� volt az odasz�r�d� zene hangja. �ppen a Poison Nothin' But A Good Time c�m� dala volt lej�tsz�son. Igazi j� kedvet var�zsol� zene, ehhez k�ts�g sem f�r. Azonnal jobb kedvem lett, �s teljesen mag�ba ker�tett a bulihangulat.

A tornaterem ajtaj�t kil�kve a zene felhangosodott. Automatikusan ismer�s�ket kezdtem keresni a tekintetemmel, de egyel�re nem l�ttam senkit sem. V�gign�ztem a termen – puncsos asztalok, harapnival�k, a zen�t szolg�ltat�k egy emelv�nyen, f�l�tt�k pedig egy hatalmas szalag, rajta az esem�nyt hirdet� sz�veggel: „V�gz�s b�l.”

A Poison dal�t Bon Jovi It's My Life-ja v�ltotta le.

• Mit szeretn�l csin�lni? – Ryan k�zel hajolt az arcomhoz, mintha a f�lembe akarna suttogni, de �gy is szinte kiab�lnia kellett, hogy halljam, amit mond.

• L�tod a t�bbieket? – �reztem, ahogy a nyaki art�ri�m kidudorodik a nyakamon az ordib�l�s miatt. A k�rd�semre Ryan k�rben�zett, azt�n v�llat vont.

• M�g senkit. – egy b�lint�ssal jeleztem neki, hogy tudom�sul vettem, azt�n az egyik asztal fel� h�ztam. Ott valamelyest halkabb volt a zene, �s minim�lis kiab�l�ssal is sz�t tudtunk �rteni egym�ssal.

• Fogalmam sincs, mit csin�ljunk.

• Ha m�r itt vagyunk, �n iszom egy puncsot. – elmosolyodtam – Te k�rsz? – fordult fel�m Ryan, a kez�ben egy poh�rral. Megr�ztam a fejem.

• Nem, k�sz. – visszafordult az asztal fel�.

Mert mag�nak, azt�n ivott bel�le egy keveset. A sz�j�ban �zlelgette egy darabig, miel�tt lenyelte volna, addig folyamatosan a t�megen tartotta a szem�t. A zene ism�t v�get �rt, ez�ttal egy Aerosmith sz�m k�vetkezett, a Dude Looks Like A Lady. Elmosolyodtam, ahogy eszembe jutott, mikor Page-n�l a sr�cok kifestettek minket, �s ahogy Ryan kegyetlen�l kir�h�g�tt, ami�rt Austin olyan szerencs�tlen�l ping�lta ki az arcomat. Mondjuk Page se festett jobban, mint �n...

Az eg�sz dalt csendben �llva hallgattuk v�gig, id�nk�nt helyet adva az �ppen puncsot k�v�n� embereknek. A k�vetkez� a Rednex Cotton Eyed Joe-ja volt. �s ek�zben a sz�m k�zben futottak be az ikrek. Id�be telt, m�g leesett, az�rt nem l�tok l�nyt a k�zel�kben, mert ez a k�t �r�lt egym�ssal j�tt. Nem tudtam meg�llni nevet�s n�lk�l. Ryan k�rd� tekintettel n�zett r�m, azt�n r�j�tt, hogy a Midday-eken sz�rakozok. Hitetlenkedve elvigyorodott, ut�na a kez�t magasba emelve intett a k�t sr�cnak, hogy j�jjenek oda hozz�nk. Az ikrek arca felder�lt, mikor �szrevettek minket, �s sietve odacsatlakoztak hozz�nk.

• Cs� v�z. – intett Jason.

• Hogy vagytok? – k�rdezte Jensen – Eddig milyen a b�l?

• �s mikor j�ttetek? – folytatta a k�rdez�sk�d�st Jason.

• J�l, eddig semmi �rdemleges nem t�rt�nt, �s �gy h�sz perce – adott v�laszt Ryan sorban a feltett k�rd�sekre. A kor�bbi p�rg�s sz�m ut�n egy elt�r� st�lus� k�vetkezett: a Queen We Are The Champions dala. Jensen csal�dottan n�zett r�nk.

• Ne m�r. Most komolyan nem �nt�tte m�g le mag�t senki punccsal? – nevetve r�ztam meg a fejem.

• T�ncoltatok m�r?

• M�g nem. – Jason erre el�m l�pett. Ak�r egy filmbe ill� jelenet is lehetett volna, ahogy meghajol el�ttem, �s a kez�t ny�jtja fel�m. Ha nem tudtam volna, hogy csak viccel, m�g meg is hat�dok rajta.

• Akkor megtisztelne engem egy t�nccal, mademouiselle? – n�h�ny pillanatnyi csendet k�vet�en egyszerre nevett�k el magunkat a sr�ccal. Sietve felegyenesedett, �s zavartan a haj�ba t�rt – Te j� �g. M�r tudom, mi�rt nem csin�ltam ezt eddig. Nem hagytam ki semmit, �s nem is haltam volna bele, ha ez �gy is marad. – Ryan kuncogott.

V�gign�ztem az ikreken. J�t�kosak �s komolytalanok voltak az id� nagy r�sz�ben, viszont eszm�letlen helyesek voltak az �lt�ny�kben. Mindkett�n fekete darab volt, a nyakkend�j�k sz�n�t pedig a szem�k sz�n�hez igaz�tott�k. Az eleg�ns, komoly viselet kontrasztot k�pzett a jellem�kkel, de pontosan emiatt volt olyan izgalmas az �sszk�p.

A Queen-sz�mot egy Twisted Sister v�ltotta; az I Wanna Rock. �gy t�nik, igazi sl�gereket j�tszanak itt. Nincs olyan ember, aki ezeket ne ismern�. Ha m�gis akad ilyen, az elsz�gyellheti mag�t, hiszen ezek a zenei kult�ra alapk�veinek sz�m�tanak.

A zen�k tov�bb v�ltott�k egym�st; a Green Day Holiday-e �s az Offspring You're Gonna Go Far, Kid c�m� dala ut�n ism�t egy �r�kz�ld klasszikus k�vetkezett, �s egy�ttal az �n egyik kedvenc sz�mom – Stevie Nicks-t�l az Edge Of Seventeen. Egy csap�sra felvillanyoz�dtam. Amint meghallottam az els� hangot, ahogy az bet�lt�tte a helyis�get, megragadtam Ryan karj�t.

• Gyere, erre musz�j t�ncolnunk! – a sr�c f�loldalasan elvigyorodott, azt�n a m�anyag pohar�t let�ve az asztalra k�vetett engem a t�ncparkettre.

Magamban �nekeltem a dalsz�veget, m�g t�ncoltunk. Teljesen felszabadultnak �reztem magam. A dalv�lt�s sem �ll�tott le minket – a soron k�vetkez� ugyanis Madonna Hung Up c�m� sz�ma volt. Magam is meglep�dtem, amikor r�j�ttem, milyen j�l t�ncol Ryan. Eddig nem is sejtettem, hogy ilyen st�lus� zen�re ilyen j�l mozogna, de azt�n feltettem magamnak a k�rd�st: m�gis mit v�rok �n t�le? Tudom, hogy egy remek sr�c, aki szinte minden t�ren j�rtas legal�bb egy kicsit. Mi�rt maradt volna ki �ppen a t�nc a list�j�r�l?

M�g az ezt k�vet� dalt, az O-zone Despre Tine-j�t v�gigt�ncoltuk. K�r�l�tt�nk az eg�sz t�meg remek�l elvolt, l�that�an mindenki �lvezte a kiss� retro hat�s� b�lt, ami eddig sokkal ink�bb volt egy buli, semmint egy olyan esem�ny, ahol lass�zni kell. Ryan �s �n is egy�tt �nekelt�k a dalsz�veget, mialatt egym�ssal szemben mozogtunk a dallamra. Nagyon �lvezt�k a b�cs�ztat�nkat.

A k�vetkez� sz�m, a Survivor Eye Of The Tiger-j�nek els� refr�nj�ig maradtunk a parketten, ut�na kiss� szapor�bban v�ve a leveg�t, helyet foglaltunk a lel�t� k�z�pt�j�n l�v� egyik padj�n. Ryan levette a zak�j�t. Alatta a nyakkend�, az ing �s az �lt�ny kis fekete mell�nye volt.

• N�zd! – r�ztam meg a karj�t. K�v�ncsian a bej�rati ajt�ra n�zett, ahova mutattam – Megj�tt Page �s Austin. – egy mosollyal, n�m�n konstat�lta, ut�na lehunyta a szemeit, �s az �ppen abban a pillanatban elindul� Song 2-ra figyelt. Az egyetlen sz�ma volt a Blur-nek, amit ismertem.

Szugger�ltam Page-et, hogy n�zzen felfel�, mert akkor �szrevenn�, ahogy cs�polok neki, de mintha blokkolta volna az agy�t. Csal�dottan fels�hajtottam. A k�vetkez� dal az Eiffel 65 Blue-ja volt, amit szint�n im�dtam. M�g eg�sz kicsi koromban hallottam el�sz�r, tal�n akkor lehetett olyan nagy sl�ger. Eml�kszem, egy id�ben szinte csak ezt �s a Move Your Body-t lehetett hallani a r�di�b�l.

• Menj�nk le. – b�ktem meg Ryan karj�t. A sr�c engedelmesen fel�llt, �s miut�n felkapta a zak�j�t a padr�l, a v�lla f�l�tt �tvetve indult el lefel�, velem a nyom�ban. �tnyomultam a t�megen, hogy odaf�rk�zzek a bar�tn�mh�z – Szia.

• Lara! Szia! – vigyorogva �lelt meg – Gyertek, t�ncoljatok ti is. – invit�lt. Ryanre n�ztem, aki csak mosolyogva megvonta a v�ll�t. A k�vetkez� zen�n�l, az O-zone Dragostea Din Tei c�m� sz�m�n�l be is csatlakoztunk hozz�juk. Term�szetesen ennek is elmaradhatatlanul �nekelt�k a sz�veg�t. Id�tlen id�k �ta nem hallgattam ezt, elk�pzelni sem tudtam, hogy jutott az esz�kbe ezt lej�tszani.

A k�vetkez�t pedig Ryan konkr�tan nekem �nekelte – Billy Idol Rebel Yell-j�t. M�g velem szemben t�ncolt, az � jellegzetes hangj�n �nekelt – ami ak�r t�k�letesen helyettes�thette volna Billy-�t. S�t, az eg�sz sr�c helyettes�thette volna a szt�rt, nemcsak a hangja, de a k�lseje miatt is, mert megkock�ztatom, hogy m�g vonz�bb is volt a sz�ke f�rfin�l. Alig hallottam ugyan az �nek�t a hangos h�tt�rzaj miatt, de att�l m�g hallottam. �s roppantul �lveztem. Folyamatosan mosolyogva hallgattam, mikor pedig v�get �rt a sz�m, a k�t kezem k�z� fogtam az arc�t, �s m�g miel�tt d�nthetett volna arr�l, ez�ttal hagyja-e mag�t megcs�kolni, leh�ztam magamhoz az arc�t, az ajkaimat pedig az �v�ire szor�tottam.

A Fall Out Boy Thanks For The Memories dal�nak els� �temeit meghallva viccel�dve k�rdeztem meg �t.

• Nem szeretn�d ezt is el�nekelni nekem? – elvigyorodott.

• Ahhoz m�g nem ittam eleget. – elnevettem magam.

• Punccsal akarsz ber�gni? – r�h�gve megr�zta a fej�t, �s v�lasz helyett ink�bb adott m�g egy cs�kot.

• Mi�rt ne? – a homlok�t az eny�mnek t�masztva, a szemeit az eny�mekbe f�rva kacsintott r�m – Tele van borral �s rummal.

• Ha m�g sokkal t�bbet iszol, �n is isz�kos leszek, pedig csak t�ged cs�koltalak meg. – cukkoltam. Felnevetett, azt�n az �jabb dal hallat�n a fej�vel a lel�t� sorai fel� biccentett.

• Nem �l�nk le? – v�llat vonva egyeztem bele.

• Mi�rt ne? – Page �s Austin maradtak a parketten, mi pedig le�lt�nk az els� esed�kes padra, ez�ttal az els� sorba.

Ahogy a t�meget p�szt�ztam, szemet sz�rt a puncsos asztaln�l �ll� Mason, kez�ben egy m�anyag poh�rral, amib�l id�nk�nt kortyolgatott. A sors fintora lehetett, hogy �ppen Madonna Sorry c�m� sz�ma alatt l�ttam meg �t. „I don't wanna hear, I don't wanna know. Please don't say you sorry.” Igen, �n is valahogy �gy �reztem. Fut�lag v�gigj�rattam rajta a tekintetemet – fekete �lt�ny, feh�r ing, t�zv�r�s nyakkend�. Valami ilyesmit v�rtam t�le. Valami felt�n�t.

Madonn�t az ATC v�ltotta az Around The World-del, �ket pedig ism�t Madonna az American Pie-jal. Te j� �g, hogy �n milyen kicsi voltam, mikor utolj�ra hallottam ezt a sz�mot! Hihetetlen, mennyi eml�k �z�nl�tte el hirtelen a fejemet egyetlen dal miatt. Ki hitte volna, hogy ekkora hat�ssal lehet az emberre. A refr�n el�rkezt�vel a helyemen lassan, lehunyt szemekkel, az �temnek megfelel�en ringatni kezdtem magam, teljesen �tadva magam a dallamnak.

Az ezt k�vet� ism�t Queen volt – a Show Must Go On. Szinte �rz�keltette vel�nk a dalv�laszt�s, hogy a b�lnak m�g lesz folytat�sa. M�g akkor is, amikor a refr�n k�zben fokozatosan letekert�k a hanger�t, eg�szen addig, m�g el nem n�mult a zenelej�tsz� berendez�s.

Mikor ez megt�rt�nt, a k�t akad�mia igazgat�ja l�pkedett fel az emelv�nyre az annak az oldal�n l�v� l�pcs�n. A kez�kben mindketten egy-egy irattart� t�bl�t tartottak. A zen�t szolg�ltat� k�t sr�c a feln�ttek el� tett egy-egy mikrofon�llv�nyt �s mikrofont, �s miut�n be�ll�tott�k az �llv�nyokat a megfelel� poz�ci�ba, �tadt�k a sz�t a k�t igazgat�nak.

• J� est�t k�v�nunk minden kedves v�gz�s�nknek. – kezdte a Silver Moon igazgat�ja – Els�sorban szeretn�nk gratul�lni a sikeres felv�teli eredm�nyekhez, illetve mindazon di�knak, akit oda vettek fel, ahov� menni szeretett volna. – a f�rfi megk�sz�r�lte a tork�t – M�sodsorban pedig elmondan�nk nektek, kik kapnak d�jat az �jszakai t�ra ut�n. – �tadta a sz�t koll�gan�j�nek, a mi igazgat�nknak.

• Teh�t az eredm�nyek... – a n� �tfutotta a jegyzeteket. Az arca valamilyen megmagyar�zhatatlan fintorra hajlott, de azt�n csak k�z�lte az eredm�nyeket – A nyertesek... – kr�kogott egyszer – Nem egy csapat. Az �gyeletes tan�rok elmond�sa szerint ez a k�t fiatalember otthagyta a csapatt�rs�t, hogy egy�tt tudjanak dolgozni. Kezdetben nem akartuk figyelembe venni �ket, mert felr�gt�k a szab�lyokat, viszont arra vonatkoz�an nem volt semmilyen tilt�s, hogy ne lehetne k�s�bb v�ltoztatni a fel�ll�tott du�kon, �gy versenyben maradtak. M�sr�szr�l pedig m�sok szinte nem is gy�jt�ttek semmit. – tette m�g hozz� halkabban. A t�megen halk morajl�s futott v�gig, ahogy mindenki egy id�ben kacagott fel – A r�gt�nz�tt csapat teh�t, aki �tveheti a d�jat, a Jason Midday �s Jensen Midday alkotta du�. Gratul�lunk nekik! – t�tva maradt a sz�m, de miut�n �testem a sokkhat�son, hitetlenkedve t�rt fel bel�lem a nevet�s. Nem is �k lettek volna. Lelkesen tapsoltam meg a szerep�ket kiss� t�lj�tsz�, folyamatosan hajlong� k�t sr�cot, akik diadalittas vigyorral l�ptek fel egy k�nnyed mozdulattal a k�t igazgat� mell�. Egyenk�nt �tvett�k a becsomagolt d�jakat, kezet fogtak a k�t feln�ttel, azt�n t�voztak. A teremben z�gol�d�s t�madt, mindenki egyszerre kezdett el besz�lgetni, azonban ezt a Silver Moon igazgat�ja nem igaz�n �rt�kelte. Megk�sz�r�lte a tork�t, �s csendet k�rve igyekezett visszat�r�teni mag�ra a di�kok figyelm�t. Miut�n ism�t mag��nak tudhatta, folytatta.

• Lenne itt m�g valami. Van egy k�l�nd�jas csapatunk, akik az egyetlenek voltak, akik el�g b�trak voltak ahhoz, hogy ler�ngass�k az �lruh�s �l�halottakra aggatott fegyvereket, hogy azt�n azokat ellen�k ford�tva v�dekezhessenek. – nagyot dobbant a sz�vem. Tudtam, hogy ezek csakis mi lehet�nk Ryan-nel – K�rj�k teh�t a sz�npadra Ryan Smudge-ot �s Lara Lockwood-ot. – az igazgat� tapsolni kezdett, �t kis id� m�lva k�vette az igazgat�n�, majd pedig a t�bbi di�k is, addig mi elindultunk az emelv�ny fel�. �n bizonytalanul, Ryan ann�l hat�rozottabban – Gratul�lok, fiam. – fogott kezet vele az igazgat�. Hallottam, ahogy halkabban megjegyzi Ryan-nek, mennyire b�szk�v� tette �t, �s hogy p�lyafut�sa sor�n iskol�j�nak tal�n legp�ld�sabb, legjelesebb tanul�ja volt �. Amit ezut�n tett hozz�, letagl�zott. A szem�ld�k�m felszaladt, �gy a plafonig – A t�r�n ny�jtott teljes�tm�nyedr�l k�sz�lt felv�telt elk�ldt�k a leend� iskol�dnak. Azt �rt�k, �g�retes karrier �ll el�tted. – megveregette a sr�c v�ll�t, s�t�tt r�la, mennyire megszerette az �vek alatt. Mondjuk hazudn�k, ha azt mondan�m, csod�lkozok ezen. Ki ne szeretn� Ryan-t?

• K�sz�n�m. – Ryan hangja hivatalos volt, �s egy diszkr�t mosolyt adom�nyozott az igazgat�nak, miel�tt f�lrel�pett volna, hogy helyet adjon nekem is. �n is kezet fogtam a f�rfival, �tvettem t�le a becsomagolt aj�nd�kot, majd a saj�t igazgat�n�mmel is megism�teltem a proced�r�t.

• Gratul�lok, Lara. – mosolygott r�m – �n is csak azt tudom mondani, amit Tim mondott Ryan-nek; iskol�m egyik leg�rt�kesebb gy�ngyszeme volt�l, �s igaz�n b�szke vagyok r�d. – elmosolyodtam.

• K�sz�n�m. – �szt�n�sen lehajtottam egy kicsit a fejemet, mintha meg akarn�k hajolni. A n� elmosolyodott, ut�na Ryan meg �n elhagytuk az emelv�nyt.

• K�sz�nj�k a figyelmet, tov�bbi j� sz�rakoz�st k�v�nunk nektek a b�cs�ztat� b�lotokhoz. – a k�t igazgat� les�t�lt a sz�npadr�l.

Az egyik �gyeletes sr�c elcipelte a mikrofonokat �s -�llv�nyokat, addig a m�sik folytatta a zen�l�st. Ez�ttal a Dance Yourself To Death Living Funeral c�m� dala csend�lt fel.

Ryan-nel le�lt�nk a lel�t� egyik padj�ra, a csomagokat pedig magunk mell� tett�k. Megigazgatta mag�n a nyakkend�j�t az ing�nek nyakr�sze al� cs�sztatott mutat�-, �s k�z�ps� ujjaival, mintha szoros lett volna neki. R�videsen Page, Austin, Mizuya, Richie, a Midday-ek, Viola, Rick �s Faith t�nt fel a t�megben. Mindannyian k�l�n gratul�ltak nek�nk, ut�na mi is az ikreknek, ami�rt egy �jabb �r�lt �tlettel �lltak el�. Nem csal�dtunk benn�k, az biztos.

Miut�n kiss� lecsillapodtak a ked�lyek, �s a tekintetem Rick-re siklott, szemet sz�rt valami. �gy t�nik, a ma �jjel a meglepet�sek�. Mi�rt van Rick karja Faith dereka k�r�l? Csak nem...? V�rjunk csak, Rick k�zel hajol hozz�, �s... De igen! Megcs�kolta! Egy�tt vannak. De mi�ta?

• Mi�ta j�rtok? – m�g azel�tt kics�szott a sz�mon a k�rd�s, hogy v�giggondolhattam volna magamban a dolgot.

• �n azon csod�lkoztam, hogy nem Viol�val. – az �rintett l�ny felnevetett, Rick pedig a szemeit forgatta.

• Ok�, m�g egyszer elmondom, de utolj�ra. – egyezett bele nagy kegyesen – Viola meg �n j�ban vagyunk, ez t�ny. De � t�l fi�s nekem ahhoz, hogy a bar�tn�m legyen.

• M�sr�szr�l �n sem �lln�k �ssze vele. – vigyorgott.

• Mi haverok vagyunk, nem szerelmesp�r. – Rick adott egy puszit Faith arc�ra, aki erre szer�nyen elmosolyodott, �s halv�nyan elpirult. Elmosolyodtam. Az � p�rosuk egy igazi paradoxon Rick temperamentumos term�szet�vel �s Faith visszafogotts�g�val. De legal�bb t�k�letesen kieg�sz�tik egym�st – �s m�r m�rcius �ta. – tette m�g hozz� �gy mell�kesen. Leesett az �llam.

• Tess�k? – elk�pedve meredtem r�juk.

Miel�tt b�rmi m�st mondhattam volna, a lej�tsz�ban a Red Hot Chili Peppers Snow sz�ma k�vetkezett, Page �s Mizuya pedig azonnal a parkettre parancsoltak mindenkit. Es�lytelen lett volna szembesz�llni vel�k, �gyhogy ink�bb mindenki k�vette �ket.

A j�l ismert sl�ger kellemes, nyugodt dallam�ra nem volt neh�z elengednie mag�t az embernek. El�g egyszer� volt a st�lusa, de ann�l nagyszer�bb – a kevesebb n�ha t�bb, ahogy szokt�k mondani. K�l�n �lvezetet ny�jtott, hogy a t�ncparketten, s�t, m�g a lel�t�n �l�k is egy�tt �nekelt�k a refr�n sorait. Mindenki az �temre cs�polt a leveg�ben, igazi j� hangulat alakult ki puszt�n a dal hat�s�ra.

A k�vetkez� sz�m el�tt az egyik �gyeletes st�di�s bemondott valamit.

• A k�vetkez� dalt az egyik elballagott di�kunknak, Mason Wright-nak aj�nlja egy titokzatos valaki. – ezut�n pedig meghallottuk a Sum 41 Pieces c�m� dal�t.

Ha a sz�vegre figyeltem, komolyan �gyelnem kellett arra, nehogy els�rjam magam. Tudom, mit tett velem Mason. Tudom, mit tett Ryan-nel �s velem. De � is ugyan�gy emberb�l van, � is k�vet el hib�kat. �s �n egy roppant empatikus ember vagyok. Ez�rt egy�tt �rz�n, a k�nnyeimmel k�zdve hallgattam v�gig a sz�mot.

A k�vetkez� a Daughtry No Surprise-a volt. Magamban zs�rt�l�dtem egy keveset, hogy mi�rt kell ilyen lelkiz�s sz�mokat lej�tszani egym�s ut�n, el�g volt �tv�szelnem a Pieces-t.

Miut�n v�ge lett a zen�nek, �s lev�ltotta a Frou Frou Holding Out For A Hero-ja, Ryan-nel levonultunk a parkettr�l. A k�vetkez� n�h�ny dal, a Green Day Wake Me Up When September Ends-e, az Oasis Wonderwall-ja – ami Ryan-t ism�t arra k�sztette, hogy �nekeljen nekem –, a Youth Group Forever Young-ja �s a Guns 'n' Roses Knocking On Heaven's Doors-a alatt ott maradtunk, �s csak a t�ncol�k csoportj�t figyelt�k, mik�zben besz�lgett�nk. �getett a k�v�ncsis�g, hogy megk�rdezzem, mir�l besz�lt az igazgat� ott fent az emelv�nyen, milyen iskol�r�l �s �g�retes j�v�r�l volt sz�. Meg persze hogy mi�rt �n vagyok az egyetlen, aki nincs beavatva semmibe. De nem tettem. Nem k�rdeztem semmit, �gy �t�ltem, helyesebb, ha kiv�rom, m�g Ryan mag�t�l d�nt �gy, hogy megosztja velem a dolgot. Hiszen oka van arra, hogy csendbe burkol�zik, ebben maxim�lisan biztos voltam. Lehet, �gy gondolja, m�g nem j�tt el az ideje. De nem lehet Hollandia, erre is m�rget vehetek. Az Erasmus egyetemnek nem lehet k�ze semmilyen akci�d�s, l�v�ld�z�s esem�nyhez. Ott gazdas�gtant tanult volna, nem had�szatot. Az agyamban azt�n kattant valami – mi van, ha itt marad Angli�ban, �s be�ll a honv�ds�ghez? Csak err�l lehet sz�. Elszorult a torkom, a sz�m pedig kisz�radt. �gy m�g t�volabb lesz�nk egym�st�l �v k�zben. �s nem j�hetek haza csak �gy b�rmelyik h�tv�g�n, amikor eszembe jut. Hirtelen fel�lltam.

• Megyek, iszok valamit. – Ryan meglepett tekintettel n�zett r�m, f�lig felvont szem�ld�kkel, de nem sz�lt semmit, csak apr�t b�lintott.

Lesiettem a lel�t�r�l, �s v�gign�ztem az asztalon felsorakoztatott italokon. Magamhoz vettem egy m�anyag poharat, �s m�g azon vacill�ltam, mit igyak, a figyelmem egy fele az ideiglenes st�di�sokra terel�d�tt, akik ism�t megsz�laltak.

• A k�vetkez� sz�mot Viola Redhill-nek �s Devon Stone-nak aj�nljuk, akik �szt�l az amerikai New Yorkban folytatj�k tanulm�nyaikat. Sok sikert k�v�nunk nekik az egyetemhez. – miut�n elhallgattak, �s meghallottam, melyik sz�mot k�ldt�k nekik, az ir�ni�n elmosolyodtam. Annyira r�juk illett. Sting-t�l az Englishman In New York sz�lt a lej�tsz�b�l.

A magamnak ki�nt�tt �d�t� megiv�sa ut�n visszas�t�ltam Ryan-hez, aki h�tul megt�masztva mag�t, a plafont �s az azon cik�z� sz�nes f�nyeket figyelte. Mikor le�ltem mell�, fut�lag r�m pillantott, azt�n visszaszegezte a tekintet�t a plafonra. Olyan �rz�sem t�madt, mintha meg�rezte volna bennem a fesz�lts�get, de nem sz�lt semmit azzal kapcsolatban. Miut�n elhallgatott a Sting-dal, egy Nickelback vette �t a hely�t; a Far Away. Lent a parketten t�ncol�k lass�zni kezdtek – a p�rok �sszeborultak, �s l�gyan ringtak a zene gyeng�d ritmus�ra. A tekintetem megakadt a Rick �s Faith, a Page �s Austin, �s a Mizuya �s Richie alkotta p�rokon. Elragad�ak voltak. Hirtelen nekem is kedvem t�madt t�ncolni, jobban, mint eddig b�rmikor az este folyam�n. Hiszen eddig m�g egy�ltal�n nem volt lass� sz�m, �n pedig majd' meg�r�ltem, hogy lass�zhassak Ryan-nel. Az olyan romantikus lett volna. Miut�n v�get �rt a Nickelback, a st�di�sok ism�t megjegyz�st f�ztek a soron k�vetkez� sz�mhoz.

Vissza a bloghoz

�j hozz�sz�l�s Friss�t�s