I was so hardworking that I can already share the 15th chapter with ya all. Hope you're happy. :3

15. Fejezet

Letiszt�z�s

M�snap reggel, janu�r 17-�n Ryan felh�vott. N�h�ny perccel nyolc ut�n t�rt�nt meg az eset, �gyhogy szerintem nem kell sokat csod�lkozni azon, ha azt mondom, a h�v�sa �bresztett.

• Igen? – m�g a szemeimet sem nyitottam ki, teh�t a h�v� nev�t sem n�ztem meg. Miut�n belesz�ltam, hosszan �s�tottam, ut�na a h�tamra fordultam.

• �n vagyok. Ne haragudj, hogy felkeltettelek, de musz�j besz�ln�nk. – amint meghallottam Ryan hangj�t, az �sszes �lmoss�g kiment a szememb�l �s �gy pattantam fel, mintha hangy�kon fek�dtem volna.

• Nem, semmi gond. Ink�bb �n k�rek eln�z�st, ami�rt... – elpirultam, ahogy arra gondoltam, mekkor�t �s�tottam az im�nt. Ryan felnevetett.

• Ugyan m�r. A l�nyeg, hogy meg kell besz�ln�nk, hogyan k�z�lj�k ezt Mason-nel.

• Ok�. – a hajamba t�rtam, hogy valamelyest rendbe szedjem – Am�gy tegnap mondt�k any��k, hogy min�l el�bb szeretn�nek l�tni t�ged.

• Ma? – k�rdezte n�h�ny m�sodperccel k�s�bb Ryan.

• Ha lehet. Ha r��rsz. De am�gy b�rmikor j� nekik, sz�val...

• Megoldom.

• Ok�. K�szi. – h�t persze, hogy megoldja! Szuper sr�c, neki ilyesmi nem okozhat gondot.

• J� az neked, ha f�l �ra m�lva n�latok vagyok?

• De m�g nem is k�sz�lt�nk fel r�, apa m�g nincs itthon, �s anya nem �gy gondolta, hogy...

• Mason miatt.

• �. – ennyit mondtam csak, hogy �rz�keltessem vele, meg�rtettem – Akkor gyorsan fel�lt�z�k. – halkan kacar�szott.

• Akkor t�z perc m�lva?

• T�k�letes.

• Ok�. Ott tal�lkozunk. Szia.

• Szia. – letette, �n pedig mint az �r�lt, rohantam a ruh�sszekr�nyemhez. Felvettem a feh�r Adidas szabadid�met, ut�na fogat �s arcot mostam, hogy ne l�tsz�djon nagyon, m�g csak percek �ta �bredtem. �ppen az arcomat t�r�lgettem a t�r�lk�z�vel, amikor meghallottam a kapucseng�t. Lerohantam a f�ldszintre, ahol megl�ttam az ajt�hoz igyekv� any�t.

• Ki j�tt?

• Ryan. – miel�tt megsz�lalhatott volna, hogy nem mostanra v�rta, folytattam a magyar�zattal – Csak besz�ln�nk kell valamir�l. K�s�bb m�g visszaj�n miattatok. Azt mondta, megoldja. – anya ennek hallat�ra elmosolyodott. Nyilv�n tetszett neki, hogy ilyen talpraesett a bar�tom. Visszament a konyh�ba, �n pedig ajt�t nyitottam – Szia. – k�sz�nt�ttem egy sz�les vigyorral a sr�cot, amit � viszonzott.

• Szia. – bel�pett, �s l�gyan a derekam k�r� fonta a karjait, �gy cs�kolt meg. Hosszan, lassan, �s olyan nyugodtan, amilyen maga Ryan. �n a nyak�t karoltam �t, mire � belemosolygott a cs�kba. El akart h�z�dni, de megszor�tottam a b�rdzsekij�t, �gyhogy maradt. N�h�ny pillanattal k�s�bb eresztett�k el egym�st, amikor anya is odal�pett, hogy �dv�z�lhesse a vend�get – J� reggelt. – Ryan ekkor teljesen elengedett, de �n megfogtam a kez�t.

• Neked is. – mosolygott anya – Nagyj�b�l mikorra v�rhat�, hogy itt leszel?

• �szint�n sz�lva m�g nem tudom biztosan. D�lut�n h�rom fel� m�r szerintem v�gezn�nk kell.

• Mivel?

• Tudod, anya, mes�ltem m�r. Mason.

• �, igen. Rendben van. Akkor hivatalos vagy vacsor�ra, d�lut�n �tre. – Ryan mosolyogva b�lintott.

• �rtettem. K�sz�n�m a megh�v�st. – any�t l�that�an val�s�ggal elvar�zsolta Ryan viselked�se. Visszament a konyh�ba, Ryan pedig levette a cip�j�t.

• Gyere. – a fejemmel a l�pcs� fel� biccentettem, mire a bar�tom engedelmesen k�vetett. A l�pcs�n menet elkapta a kezemet, ennek k�sz�nhet�en az arcomra egy mosoly sz�lesedett. A szobaajt�mat becsukta maga m�g�tt, ut�na az �gyamra �lt�nk, amit sajnos reggel m�g nem volt alkalmam megcsin�lni – Ne haragudj a kupi miatt. – zavaromban a f�lem m�g� t�rtem n�h�ny tincsemet, de Ryan csak vigyorogva v�llat vont, �s levette a dzsekij�t. Alatta egy V-nyakkiv�g�sos p�l� �s egy feh�r-k�k kock�s r�vid ujj� ing volt, mindehhez pedig egy farmernadr�g t�rsult. J�l n�zett ki, mint mindig. A bal karj�n �szrevettem a fekete-k�k Ice Watch �r�j�t, ahogy annak a m�sodpercmutat�ja n�m�n kattogott.

• Arra gondoltam, a legjobb az lenne, ha n�lam besz�ln�nk meg. – k�z�lte a terv�t – Magamhoz h�vn�m Mason-t mondjuk egyre. Mit sz�lsz hozz�?

• Megfelel. – b�lintott, azt�n megd�rzs�lte az orrnyerg�t – Fesz�lt vagy? – k�zelebb h�z�dtam hozz�, �s kicsit lehajoltam, hogy a szem�be n�zhessek.

• Tal�n. – m�lyet s�hajtott – Egy kicsit. Na �s te?

• Nem �rdekes. – f�lig felvont szem�ld�kkel n�zett r�m. Ekkor azonnal eszembe jutott, milyen �g�retet tettem – �n is. De miattad jobban agg�dok. – f�loldalasan elvigyorodott.

• Tudod, hogy miattam nem kell.

• �n az�rt m�gis azt teszem. – r�m mosolygott, �s v�gigsim�tott a hajamon, �gy a keze a fejem h�tulj�n �llapodott meg. Lassan k�zelebb hajolt hozz�m, mialatt a fej�t balra billentette. M�r tudtam mit akar, �gyhogy �n is ugyanazt tettem, amit �. A nyaka k�r� fontam a karjaimat �s szorosan magamhoz h�ztam.

Azt a n�h�ny �r�t, ami h�travolt m�g d�lut�n egyig, l�nyeg�ben azzal t�lt�tt�k, hogy egym�ssal besz�lgett�nk, a PS3-on j�tszottunk, illetve Ryan felh�vta Mason-t, hogy megbesz�lje vele az id�pontot. Miut�n ruh�t v�ltottam – fekete cs�nadr�g, feh�r top �s a k�k pulcsim a Drop Dead-b�l –, Ryan elvitt a motorj�val mag�hoz. Alison nem volt otthon, nyilv�n az�rt ragaszkodott annyira Ryan ahhoz, hogy n�la ker�ts�nk sort a megbesz�l�sre. �n egyre idegesebb lettem, ahogy telt az id�, szinte �lland�an a kar�r�mat n�ztem. A m�sodpercek m�l�sa val�s�gos teherk�nt nehezedett r�m, a gyomrom �kl�mnyire zsugorodott, a torkomban pedig gomb�c n�tt – ilyen helyzetben nem lehet nem idegeskedni.

Egy ut�n p�r perccel pedig meghallottuk, ahogy egy kocsi leparkolt a h�z el�tt. Egym�sra n�zt�nk Ryan-nel – az � arca maxim�lisan higgadt volt, m�g az eny�m olyan volt, mintha a hal�lomra v�rtam volna. A kapucseng�t hallva Ryan ajt�t nyitott, miut�n �n bementem a t�gas nappaliba. Az ajkamba haraptam, m�g a sz�vem �ppen azon �gyeskedett, hogy holtra hajszolja mag�t. Megfogalmaz�dott bennem, hogy most azonnal sz�ks�gem vagy egy rohadt pacemakerre, de akkor meghallottam a k�zeled� l�pteket. A hatalmas fekete b�r kanap�n �ltem, a l�baimat felh�zva. A v�r m�r a f�leimben dobogott.

• H�t te? – hallottam meg Mason meglepett hangj�t. Automatikusan r�n�ztem, holott tudat alatt tiszt�ban voltam vele, hogy nem k�ne ezt tennem.

• �lj csak le. – l�pett be Mason ut�n Ryan is a helyis�gbe. Az aranybarna haj� sr�c csak k�rd�n felvonta a szem�ld�k�t, de csak le�lt mell�m.

• Mir�l van sz�?

• Lar�r�l. Illetve... – Ryan diszkr�ten k�hintett egyet.

• R�lunk. – sz�geztem le halkan, de valamelyest hat�rozottan.

• De ehhez mi�rt kell Ryan is? – vonta �ssze a szem�ld�k�t Mason.

• Mert Lara a „r�lunk” alatt nem t�ged �s mag�t �rtette. – l�that�an erre m�r kapcsolt a sr�c.

• Tess�k? H�t akkor? T�ged? – amilyen hangnemben ejtette ki az utols� sz�t, elk�pedtem. Komolyan lesajn�l�an �s len�z�en gondolt a bar�tj�ra, vagy az �n f�lemmel van a baj? Ryan alig �szrevehet�en �sszevonta a szem�ld�k�t.

• Ami azt illeti, igen.

• Ez most m�gis mit jelentsen? J�rtok? – Mason kikerekedett szemekkel meredt r�m. �n csak lassan b�lintottam, de a pillant�s�ba beleremegtem – H�t ez egyre jobb. �s szabad tudnom, mi�ta? Egy hete? Egy h�napja?

• P�ntek �ta. – k�z�lte m�g mindig teljes higgadts�ggal Ryan, holott Mason m�r szinte tombolt.

• �s mikor tal�lt�tok ki, hogy �sszej�tt�k?

• P�nteken. – v�laszolt neki csukl�b�l megint a bar�tja.

• �rvendek. Mi�rt nem mondt�tok el�bb?

• Gondolom nem �rt�kelted volna, ha p�ntek este t�zkor ezzel h�vlak fel, szombaton pedig eleve nem volt esed�kes.

• A szombatot �n elleneztem. – vetettem k�zbe gyorsan, miel�tt Mason m�g b�rmilyen megjegyz�st Ryan fej�hez tudott volna v�gni arr�l, hogy milyen �nz�, ami�rt a saj�t sz�let�snapj�t el�bbre val�nak tartja, mint azt, hogy �szinte legyen a bar�tj�val. Itt mondjuk felmer�lt a k�rd�s, ebben mekkora k�pmutat�s van...

• Mi�ta tudtok egym�s vonzalm�r�l? – k�rdezte ekkor t�lem Mason. Nyilv�n az �n dolgaim jobban �rdekelt�k.

• P�ntek �ta. P�nteken der�lt ki minden.

• �s mi�ta tetszik neked? – nekem nagyon nem tetszett, hogy �gy besz�lt�nk Ryan-r�l, mintha ott se lett volna, de ink�bb csak egyenesen v�laszoltam.

• M�r okt�berben is szimpatikus volt. K�s�bb pedig jobban megismertem, akkor szerettem meg.

• �s mi�rt nem mondtad ezt meg neki? �gy velem is csak j�tszott�l.

• Itt nem te vagy az �ldozat, Mason. – sz�lalt fel ekkor Ryan is.

• Mi�rt... – kezdte el Mason, de k�zbev�gtam.

• Mert nem mutatta ki, hogy � hogyan �rzett ir�ntam. �s az�rt nem te vagy az �ldozat, mert Ryan ink�bb elfojtotta mag�ban az �rzelmeit, csak hogy neked j� legyen. Ennek ellen�re m�g �gy is felt�nhetett volna neked, mit �rez ir�ntam, mivel legjobb bar�tok vagytok. A legjobb bar�tok pedig a m�sik legkisebb rezd�l�s�b�l is k�pesek olvasni. Ha te erre nem vagy k�pes, akkor nem is figyelt�l igaz�n Ryan-re soha.

• �n nem pont ezt akartam mondani. – jegyezte meg az �rintett – Ehelyett �n ink�bb arra akartam r�vil�g�tani, hogy te hajtottad meg�ll�s n�lk�l Lar�t, holott � m�r sz�mtalanszor k�ld�tt neked egy�rtelm� jeleket arra vonatkoz�an, hogy nem akar t�led semmit. Teh�t nem � j�tszott veled, hanem te er�ltetted r� magad, �s �gy ezt az eg�sz j�tszm�t is. Csak gondolkozz el ezen. – Mason erre nem tudott mit mondani. De nem is volt mit.

• Na �s te? – fordult ekkor Ryan-hez.

• Igen? – Ryan �gy k�rdezte, mintha nem t�nt volna fel neki a csipetnyi len�z�s Mason hangj�ban.

• Te mi�ta vagy oda �rte? – Ryan erre v�llat vont.

• Ugyanazt tudom mondani, amit Lara is. – erre elmosolyodtam. Legvadabb �lmaimban sem gondoltam volna, hogy m�r akkor tetszettem neki.

• Ez�rt h�vt�l csak? – Ryan b�lintott.

• Ez�rt. Gondoltam �rdekel. – nem sejtettem semmi j�t a szarkasztikus megjegyz�s�b�l. Hab�r nem csod�lkoztam volna, ha � is ideges lett volna akkorra.

• Nos, k�sz, hogy sz�ltatok. – Mason fel�llt, azt�n megigaz�totta mag�n a s�dzsekij�t. Kiment a nappalib�l, egyenesen az ajt�hoz. Ryan �s �n k�vett�k. Miut�n felvette a cip�j�t, m�g a konyha fel� pillantott – Akkor gondolom a s�t�sr�l is kamuztatok.

• Musz�j volt, �rtsd meg, Mason. – Ryan alig l�that�an megb�kte a k�zfejemet, ezzel jelezve nekem, ink�bb ne sz�ljak semmit sem. Engedelmesen elhallgattam. Mason k�sz�n�s n�lk�l rontott ki az ajt�n, majd hangosan bev�gva maga m�g�tt a kocsij�hoz viharzott.

• Am�gy any�nak �zlett. – sz�lalt meg Ryan, mintha az im�nt semmi sem t�rt�nt volna.

• Tess�k? – ocs�dtam fel.

• Anya azt mondta, j�l tudsz s�tni. �zlett neki a t�szta.

• �. �r�l�k neki. – Ryan erre �sszevonta a szem�ld�k�t, azt�n szorosan mag�hoz �lelt.

• Ne agoniz�lj rajta t�l sokat. Enn�l sokkal rosszabb is lehetett volna.

• P�ld�ul?

• Maradjunk csak annyiban, hogy kellemesen csal�dtam Mason-ben.

• Ryan. – toltam el magam t�le. V�rakoz� tekintettel n�ztem fel r�, mire m�lyet s�hajtott.

• �t ismerve vadabb vit�ba is keveredhett�nk volna, vagy ha �ppen olyan kedv�ben van, akkor vereked�sbe. – vont v�llat lezser�l – Szerintem csak az tartotta f�ken, hogy te is itt volt�l. – megh�kkenten n�ztem r�. Komolyan mondja?

• K�pes lett volna verekedni veled emiatt?

• Nincs kiz�rva. Mason el�g forr�v�r�.

• J�, hogy itt voltam. – erre csak halkan felnevetett a rekedtes hangj�n, azt�n szorosan mag�hoz �lelt.

• Mindig j�, ha itt vagy. – elvigyorodtam. M�giscsak romantikus l�lek.

• K�sz�n�m. – megpuszilta a homlokomat – Kor�bban v�gezt�nk. Mit csin�ljunk, miel�tt visszamegy�nk hozz�nk?

• Resident Evil? – aj�nlotta. V�gigbors�dzott a h�tam, de v�g�l beleegyeztem.

F�l �tkor otthagytuk a Wii-t, mert Ryan mindenk�ppen el akart menni f�rdeni, miel�tt vacsor�zni j�tt volna hozz�nk. �n addig az egyik k�nyv�t olvastam, viszont le se tagadhatn�m, hogy f�lig v�rv�r�s lettem, amikor be�ll�tott a szob�j�ba egy sz�l t�r�lk�z�ben. Erre csak annyit mondott: „Kvittek vagyunk.”