24th chapter. Sorry for the wait, but I was in a really weird mood and I spent some time on festivals and with my friends, so I didn't even have the time to actually write it. But it's here now, so enjoy. :3

24. Fejezet

H�tk�znapok

Vas�rnap Boe �s Fate is lek�s�rtek a vas�t�llom�sra. Cone is j�tt, hogy Gerard nev�ben eln�z�st k�rjen t�lem a t�rt�ntek miatt – a sr�c �ppen m�snaposs�gt�l szenvedett, �gyhogy meg�rtettem, mi�rt nem j�tt el szem�lyesen.

• Akkor vigy�zz magadra! – �lelt �t Boe – �s mindenk�ppen fontolt meg, hogy nem j�ssz-e ide. Meg�rn�. �s rengeteget lehetn�nk egy�tt.

• Tudom. Mindenk�ppen meggondolom m�g. – �g�rtem, azt�n Fate-hez fordultam – Nagyon �r�l�k, hogy megismertelek. – mosolyogtam r� a r�vid, vil�gosbarna haj� t�ncosra.

• �n is nagyon �r�l�k. – egy ideig szemezt�nk egym�ssal, azt�n v�g�l m�gis meg�lelt�k egym�st. Teljesen egyszerre mozdultunk meg, amin �ssze is nevett�nk. Miut�n eleresztett�k egym�st, a sr�choz fordultam.

• Nos, szia, Cone. – �vatosan elmosolyodtam, amit a fi� viszonzott.

• Szia. �s m�g egyszer eln�z�st, ami�rt Gerard bunk� volt. – v�llat vontam.

• Nem �rdekes. Sokat ivott, �s a l�nyeg, hogy nem t�rt�nt semmi.

• Na igen. Nem mondhatod magadr�l, hogy nem vagy h�s�ges a palidhoz, az biztos. – nevetett. H�t, ezt k�sz�n�m sz�pen. T�nyleg.

Mikor bemondt�k a vonatomat, a peronhoz l�ptem, �s az �ppen meg�rkez� j�rm�re szegeztem a tekintetem. Miut�n m�g egyszer visszafordultam, intettem a tri�nak, azt�n felsz�lltam. Kerestem egy szimpatikus f�lk�t, �s ott a sz�momra legide�lisabb helyre �ltem le – az ablak mell�. A t�sk�mat az �lembe vettem �s a f�lhallgat�mat a f�lembe t�ve elkezdtem zen�t hallgatni.

Haza�rve �rtam egy SMS-t Ryan-nek, hogy meg�rkeztem, a d�lut�n h�tral�v� r�sz�t – azaz �t �r�t – pedig azzal t�lt�ttem, hogy tanultam. Nagyr�szt matekot gyakoroltam, illetve a biol�gia tananyagot olvastam �t – valljuk be, nem �ppen az emberi idegrendszer a legegyszer�bb t�mak�r. Magamban m�g bogozgattam, hogy mi a k�l�nbs�g a perif�ri�s �s a centr�lis idegrendszer k�z�tt, hogy mi a kett� feladata, hogy a szomatikus �s a vegetat�v idegrendszer melyiken bel�l van a kett� k�z�l, hogy az extrapiramid�lis �s piramis p�ly�knak mi a feladata, �s az ut�bbi kett� k�z�l – azaz a szomatikus �s a vegetat�v k�z�l – melyikben tal�lhat�ak meg, hogy mi az a szimpatikus �s paraszimpatikus hat�s... Sz�val elvoltam. Hab�r az ut�bbiak voltak a legk�nnyebbek – f�leg, hogy Ryan is szimpatikus hat�s alatt �llt janu�r 15-�n este, amikor megl�togatott, hogy bevallja, hogyan �rez ir�ntam, ugyanis az stresszhelyzetben fordul el�, mozg�s�tja a szervezetet, illetve adrenalint juttat a szervezetbe, aminek hat�s�ra fel�letes �s szapora l�gz�s lesz a jellemz�, kit�gulnak az illet� pupill�i, a v�zizmok erei kit�gulnak, mivel oxig�nnel d�sulnak, a v�rcukorszint megn�, nem utols�sorban pedig gyomor-b�l traktus �ll be, azaz ideiglenesen le�ll az em�szt�s. Mindezzel a test felk�sz�l az esetleges t�mad�sra, �s arra, hogy b�rmelyik pillanatban elrohanjon – ez a magyar�zat is arra, hogy Ryan mi�rt rezzent �ssze m�g akkor este, amikor hozz��rtem, hogy az �gyamhoz vezessem; a teste ugyanis teljes k�szenl�tben �llt fizikai �nv�delem szempontj�b�l. �s igen, szeretem a biol�gi�t.

Este m�g megf�r�dtem, ut�na Robert Merle Malevil c�m� k�nyv�vel a kezemben b�jtam �gyba. Ryan egyszer felh�vott este h�romnegyed t�z t�j�n, puszt�n az�rt, hogy j� �jszak�t k�v�njon. Szerintem csak hallani akarta a hangomat, mivel eg�sz h�tv�g�n nem v�ltottunk egy sz�t sem, puszt�n mert olyan figyelmes, hogy egy�ltal�n nem akart zavarni, am�g a bar�tn�mmel t�lt�ttem az id�met. Im�dtam Ryan diszkr�ci�j�t.

Reggel szok�s�hoz h�ven elj�tt �rtem a motorj�val, �s elvitt az akad�mi�ra. Ott besz�lgett�nk egy darabig, �s mivel k�s�bb Austin �s Page is meg�rkeztek, �k is becsatlakoztak hozz�nk. Megbesz�lt�k, hogy egyszer �sszefuthatn�nk n�gyen valahol, amib�l az lett, hogy Page h�z�ban tal�lkozunk majd p�nteken. �gy tervezt�k, hogy ott is fogunk aludni egy �jszak�t. Az es� szemerk�lni kezdett, de mivel Austin-n�l �s n�lam volt eserny�, ez nem okozott k�l�n�sebb probl�m�t nek�nk, �gyhogy tudtunk tov�bb besz�lgetni.

• Nekem mennem kell, Rick megk�rt, hogy tal�lkozzak vele f�l �r�val az els� �ra el�tt. – pillantott a kar�r�j�ra Austin. Page b�lintott egyet, azt�n megcs�kolta. A sr�c belemosolygott, de hamar viszonozta a gesztust – Akkor �n megyek. Suli ut�n tal�lkozunk. – kacsintott m�g egyszer a bar�tn�j�re, azt�n elsietett. Negyed �ra alatt el lehetett �rni a fi�k akad�mi�j�ra, de �gy t�nt, hogy Austin ez�ttal biztosra akar menni, ugyanis k�nnyed fut�ssal igyekezett ler�vid�teni az id�tartamot.

• Szerintem �n is megyek, magatokra hagylak titeket. – kacsintott Page.

• Nem kell, maradj nyugodtan. – legyintett.

• Nem, �gyis �t kell m�g n�ztem azt a rohadt Goethe verset. – halkan nevettem.

• Ok�, akkor majd a teremben l�tjuk egym�st. – Ryan �s Page is elk�sz�ntek egym�st�l. M�g a bej�rathoz igyekv� l�nyt figyeltem, m�lyen magamba sz�vtam az es� kellemes illat�t. A biol�giatan�romnak k�sz�nhet�en nagyon j�l tudtam, hogy ezt az arom�t az �ppen szaporod� bakt�riumok okozz�k.

• Mikor tal�lkozunk? – fordult azt�n fel�m Ryan.

• Nem tudom. Nekem matekfaktom van ma, �gyhogy k�t �r�val tov�bb maradok bent. Edz�sre sem tudok menni.

• Nekem holnap van ugyanez. Szerda?

• Tanulnom kell d�lut�n, cs�t�rt�k�n t�maz�r� irodalomb�l. – l�tszott a sr�con, hogy nagyon nem tetszik neki a t�ny�ll�s – De mi lenne, ha �tj�nn�l? M�rmint aludni. Akkor legal�bb este egy�tt lenn�nk.

• Rendben. – apr� mosoly jelent meg a sz�ja sark�ban, �s az egyik kez�vel a hajamba t�rt, hogy k�zel h�zza mag�hoz az arcomat egy cs�k�rt, de meghallottuk Ashley �les hangj�t, ahogy kett�szeli a leveg�t �s a nyugodt reggeli hangulatot.

• Lara! – s�hajtva, magamban k�romkodva fordultam h�tra.

• Mit szeretn�l?

• Tudn�l majd nekem seg�teni? Nem �rtem a matekot.

• Persze. Mikor lenne j� neked?

• Ma?

• Nem j�, ma faktom lesz.

• De ez �letbev�g�an fontos lenne. – felvontam f�l szem�ld�k�m. Nem mondtam semmit, � pedig Ryan-hez fordult – �, t�nyleg. Meg tudn�d mondani Mason-nek, hogy h�vjon vissza? M�r rengetegszer kerestem. – gomb�c n�tt a torkomban. Nem volt t�l j� �tlet ilyesmit �ppen Ryan-t�l k�rni.

• Ne haragudj, de nem lehet.

• Mi�rt nem? – Ryan alig l�that�an felvonta f�l szem�ld�k�t.

• Egyszer�en csak nem �ll m�domban besz�lni vele.

• De hiszen ti vagytok a legjobb haverok.

• Igen, am�g besz�lt�nk is egym�ssal. – hallatszott a sr�c hangj�n, hogy nagyon nincs kedve ezzel m�latni az idej�t. Nyilv�n ut�lta az ilyen l�nyokat.

• Hogyhogy nem besz�ltek m�r?

• Legyen el�g annyi, hogy nem vagyok vele besz�l� viszonyban. – Ashley ism�t sz�ra akarta nyitni a sz�j�t, de k�zbesz�ltam.

• Ryan-nek mennie kell. Ma kor�bban be kell �rnie. – mondtam az �r�mr�l felpillantva. Mindketten r�m n�ztek, Ryan pedig egy „k�sz�n�m”-�t t�togott nekem. Nyilv�n azonnal r�j�tt, hogy �szrevettem, mennyire k�nyelmetlen�l �rzi mag�t a besz�lget�s k�zben, ez�rt h�l�s volt, ami�rt gyorsan kimentettem – Gyere, Ashley, ink�bb besz�lj�k meg, mikor lenne j� mindkett�nknek. – k�ldtem Ryan-nek egy cs�kot a leveg�ben, hogy min�l hamarabb elr�ngathassam a sz�k�t az akad�mi�ig, de r�viddel azut�n, hogy h�tat ford�tottam neki, elkapta a csukl�mat. Maga fel� ford�tott, �s hosszan megcs�kolt. L�that�an egy�ltal�n nem zavarta a t�ny, hogy n�h�nyan minket figyelnek, mivel elm�ly�tette a cs�kot, �s szorosan mag�hoz vont. Egy kicsit vizes lett az arca az alatt a n�h�ny pillanat alatt, am�g nem volt f�l�tte az eserny�m, de engem egy�ltal�n nem zavart.

• Ma este �tugrok hozz�d. – jelentette ki.

• M�r ma?

• Ut�lok ny�las dolgokat mondani, de elk�peszt�en hi�nyozt�l azalatt a h�rom nap alatt. M�r p�nteken elment�l, �s semmit sem besz�lt�nk.

• Ok�, akkor v�rlak. – adtam neki egy utols� puszit az ajkaira, � viszont cs�kk� ny�jtotta. Sz�ke oszt�lyt�rsammal ezut�n bement�nk az iskola �p�let�be, Ryan pedig elhajtott a saj�t akad�mi�j�ra. Miel�tt bel�phett�nk volna a terembe, Jade szaladt oda hozz�nk.

• L�nyok, l�nyok! Mizuy�nak ma sz�linapja van!

• Igen? – k�rdezett vissza Ashley. �n csak meglepetten pislogtam. Mi�rt nem tudtam eddig err�l?

• Aha. �gyhogy ne felejts�tek el felk�sz�nteni. – kacsintott Jade, azt�n Ashley-vel a terembe mentek. �n a szekr�nyemhez siettem ink�bb, hogy el�vegyem a tanszereimet. Ott m�g egyszer �jra v�giggondoltam magamban a ma reggel t�rt�nteket, azt�n egy m�ly s�hajt k�vet�en, a szekr�nyajt�mat becsukva botork�ltam a teremig. A testem �lomneh�znek hatott, f�leg, ha csak arra gondoltam, mennyit tanultam vas�rnap d�lut�n, �s hogy mekkora �sszeget szedtem �ssze a h�tv�gi p�kerez�snek k�sz�nhet�en. M�g az�ta sem mertem �sszesz�molni a nyerem�nyemet, de nemcsak egyszer-k�tszer tettek bele h�sz fontot, �gyhogy szerintem nem csoda, ha remegni kezd a t�rdem minden egyes alkalommal, amikor csak r�gondolok. Amint �tl�ptem a k�sz�b�t �s becsatlakoztam a halkan ny�zsg� oszt�lyomhoz, az utam azonnal Mizuy�hoz vezetett.

• Ohayō gozaimasu, Mizuya-chan. – k�sz�nt�ttem egy „j� reggelt”-tel.

• Dōmo, arigatō. – egy meglepett mosollyal �dv�z�lt viszont.

• Otanjōbi omedetō gozaimasu. – �gy gondoltam, az lesz a legjobb, ha a minim�lis jap�n tud�somat felhaszn�lva k�sz�nt�m �t fel a sz�let�snapj�n. Az �gy sokkal szem�lyesebb.

• Arigatō, Lara-chan! – ugrott a nyakamba, �s szorosan meg�lelt, amit �n k�szs�gesen viszonoztam is neki.

Page �s Rose is csatlakoztak hozz�nk, �gy besz�lgett�nk tov�bb, miut�n �k ketten is felk�sz�nt�tt�k jap�n sz�rmaz�s� oszt�lyt�rsunkat. Becsenget�s ut�n a hely�nkre ment�nk �s a tan�rra kezdt�nk figyelni, aki azt ecsetelte, hogy kapjuk kicsit �ssze magunkat, mivel kerek k�t h�nap m�lva felv�teli vizsga lesz az egyetemekre. Nem volt kifejezetten rossz tanul� az oszt�lyunkban – magolni mindenki tudott –, viszont t�ny, hogy n�h�ny l�nynak jobban meg kellett volna er�ltetnie mag�t, ha felv�telt akart nyerni �s tov�bbtanulni.

Rose �s Mizuya megv�rt�k, m�g v�get �r a matekfakult�ci�m, hogy egy�tt mehess�nk haza. Mivel az edz�s ideje lett fel�ldozva a matek kedv��rt, vel�k tudtam menni. Megh�vtam �ket, hogy t�lts�k velem a d�lut�nt, �s hogy tanuljunk egy�tt. Az oszt�lyunkb�l egyed�l �n v�llaltam be az emelt matekot, �gyhogy mindenkinek �n seg�tettem. Ut�lag belegondolva Ashley-t is nyugodtan h�vhattam volna, de reggel m�g nem tudtam, hogyan j�v�k ki az id�vel, �gy k�nytelen voltam az � korrepet�l�s�t elnapolni. A l�nyokkal �ppen egy logaritmust oldottunk z�ld tea iv�s k�zben, mikor halk besz�lget�st hallottam lentr�l. A feh�r-k�k Ice Watch kar�r�mra pillantva meg�llap�tottam, hogy d�lut�n 6:20 van. Nem �rtettem, mi�rt j�tt haza apa ilyen hamar, de �gy gondoltam, �dv�zl�m, �s egy�ttal leviszem a l�nyok cs�sz�it is, hogy csin�lhassak nekik �jabb adag te�t. Nem eg�szen �gy n�zett ki a dolog, ahogy eredetileg elterveztem, mert mikor lel�ptem az utols� l�pcs�fokr�l is, �s a fejemet balra ford�tva a bej�rati ajt� fel� n�ztem, r� kellett j�nn�m, hogy apa m�ly hangj�t �sszet�vesztettem a bar�tom�val. Any�val besz�lgetett. �ppen nyitottam a sz�mat, hogy k�sz�njek neki, de akkor elfordult �s kinyitotta az ajt�t.

• Ryan! – a hangom hallat�ra megtorpant �s egy meglepett tekintettel aj�nd�kozott meg.

• H�t te? – a k�rd�s�re felvontam f�l szem�ld�k�m. �gy d�nt�ttem, ez�ttal cinikusra veszem a figur�t.

• Itt lakok. – letettem a kis t�lc�n l�v� cs�sz�ket a l�pcs�re, miel�tt odamentem volna hozz� – �s te hova m�sz?

• Anyuk�d mondta, hogy most elfoglalt vagy. �gy gondoltam, k�s�bb visszaj�v�k. – any�ra n�ztem, aki csak r�m mosolygott. Ok�, igaza volt, hogy a bar�tn�im megl�togattak, �s vel�k tanultam, de az nem jelenti, hogy ne birk�zn�k meg m�g egy emberrel.

• Att�l m�g nem kell elmenned, butus. – el� l�ptem �s kisim�tottam a haj�t az arc�b�l. Elmosolyodott, azt�n adott egy puszit az arcomra.

• Majd j�v�k. Nyolcra m�r eg�sz biztos itt leszek. – miel�tt b�rmit mondhattam volna, sarkon fordult �s elment. Kis id� eltelt�vel azt�n visszasiettem a l�nyokhoz, a kezemben a friss adag te�val.

• Te nem izgulsz a vizsg�k miatt? – vont k�rd�re Rose, miut�n helyet foglaltam. Megr�ztam a fejem.

• Nem. Van m�g k�t h�nap, nem �rtem, minek stresszeljek addig. R��rek m�g. Magamat ismerve �gyis ki fogom k�sz�teni magam idegileg a vizsgadrukk miatt, de v�rok vele, am�g t�nylegesen itt lesz az ideje. – vontam v�llat.

• �n m�r most teljesen k�sz vagyok. – ismerte be Rose – Nem �rtem, te hogy csin�lod. Mizuya is kezd fesz�lt lenni mostans�g.

• Engem a vizsgadrukk ott helyben fog csak kicsin�lni. – nevettem – De akkor �gy igaz�n. �s ti se legyetek m�g kifesz�tve, mint egy �j. M�g nem kell.

• M�g. – b�logatott egyet�rt�en Mizuya, er�teljes hangs�lyt fektetve a sz�ra.

Tov�bb folytattuk a tanul�st. A l�nyok csak este f�l nyolckor, azaz nagyj�b�l egy �r�val Ryan l�togat�sa ut�n mentek csak el. A bej�rati ajt� becsuk�sa ut�n vettem egy forr� f�rd�t, azt�n a t�r�lk�z�met magamra csavarva mentem vissza a szob�mba – ahol Ryan m�r v�rt r�m. Elkerekedett szemekkel n�ztem az �gyamon laz�n fekv� sr�cot. A f�lhallgat�j�n lehunyt szemekkel zen�t hallgatott, a l�bait keresztbe fonva fektette el az �gyon, a jobb l�bfej�t a zene �tem�re mozgatta, a karjait pedig keresztben a feje al� fektette, m�g annak ellen�re is, hogy ott volt alatta a p�rn�m. A kar�r�mra pillantottam, �gy megtudtam, hogy este nyolc m�lt h�t perccel. Elmosolyodtam. A ruh�sszekr�nyemb�l el�vettem a feh�r Marilyn Manson-t �br�zol� p�l�mat, �s miut�n magamra vettem, az �gyhoz l�ptem. Lehajoltam, hogy az egyik f�lhallgat�j�t kivegyem a f�l�b�l. Mikor meg�rezte, mit csin�lok, a szemei azonnal felpattantak. F�loldalas vigyorral aj�nd�kozott meg.

• H.I.M. – k�z�lte, mire b�lintottam.

• Tudom. �n is szeretem �ket. Az egyik daluk a cseng�hangod. – helyet foglaltam az �gy sz�l�n, Ryan pedig az oldal�ra fordult, hogy fel�m n�zzen.

• Melyik? – �rdekl�d�tt. V�llat vontam.

• Cs�rgess meg. – hitetlenkedve elmosolyodott, de csak el�vette a mobilj�t, hogy felh�vjon. R�videsen megsz�lalt a Love Without Tears.

• „Szerelem k�nnyek n�lk�l.” – vigyorogva vontam ism�t v�llat, m�g � eltette a telefonj�t – T�rt�nt valami �rdemleges a h�tv�g�n?

• Nem. – miut�n r�v�gtam, r�j�ttem, hogy m�gis van valami eml�t�sre m�lt� dolog – Illetve de igen, egy akad. Nyertem p�keren. Royalfl�ssel. Most m�r b�szke r�m a tan�r �r? – ahogy h�trafordultam, hogy r�n�zzek, csak mosolygott r�m.

• An�lk�l is. – egy „k�sz�n�m” vigyor ter�lt sz�t az arcomon – M�s egy�b?

• Semmi �rdekes. – erre a mosolya elt�nt, f�l szem�ld�k�t pedig felvonta, mialatt fel�lt az �gyon.

• Eg�sz biztos? – meglepetten pislogtam r�.

• Eg�szen. – nem �rtettem, mire akar kilyukadni.

• Jensen besz�lt Boe-val. A bar�tn�d elmondott valamit Jensen-nek, � pedig elmes�lte nekem. – kezdtem meg�rteni, mire megy ki a j�t�k – Eg�sz biztos nem t�rt�nt semmi �rdekes aznap �jjel?

• Igen. Gondolom m�r tudsz r�la, mi t�rt�nt.

• Mondhatjuk. Azt tudom, hogy egy Gerard nev� tag kavart veled.

• Akit �n le is koptattam. – tettem hozz� gyorsan. Nem akartam, hogy f�lre�rtsen b�rmit is. B�lintott egyet.

• Ok�. – letagl�zott, hogy ilyen laz�n kezelte a dolgot. A bar�tn�je f�lre�rthet� helyzetbe keveredett, nincs az a sr�c, aki ilyenkor ne akarna a dolgok v�g�re j�rni. Hacsak nem arr�l van sz�, hogy...

• T�nyleg nem t�rt�nt semmi. – a hidegv�re megijesztett. Azt hittem, nem hisz nekem, �gyhogy minden�ron bizony�tani akartam neki az �rtatlans�gomat. A kijelent�semre szimpl�n b�lintott egyet, m�g mindig t�k�letes nyugalommal – Figyelj, ha gondolod, felh�vom Boe-t, � majd el�ker�ti neked Cone-t. � l�tott mindent, Gerard egyik haverja, �s �...

• Lara. – szak�tott f�lbe – Hiszek neked. �gy gondolom, nem adtam okot arra, hogy megcsalj, �s azt hiszem, ismerlek m�r annyira, hogy tudjam, nem lenn�l k�pes a szemembe hazudni. Nem az a fajta vagy.

• J�, de... – mindenk�ppen azt akartam, hogy hallja valaki m�s sz�j�b�l is, de ism�t k�zbesz�lt.

• Egy sz�t se t�bbet. Tudom, hogy sose hazudn�l, legf�k�pp nem nekem, ez pedig el�g bizony�t�k. Ismerem a saj�t bar�tn�met. – ezt olyan hat�rozott hangnemben mondta, hogy konkr�tan a torkomon akadt a sz�. V�g�l nagyj�b�l egy percnyi v�v�d�s ut�n lassan, megad�an b�lintottam – Aludjunk ink�bb.

Beleegyeztem. Gyorsan �t�lt�z�tt az egyenruh�j�b�l a fekete meleg�t�als�j�ba, azt�n lefek�dt�nk aludni. Mindketten f�radtak voltunk, �s sz�ks�g�nk volt a pihen�sre.

M�snap reggel k�sve �bredt�nk – �n az�rt, mert nekem ez szok�som volt, � pedig mert azt hitte, am�g �n nem kelek fel, addig neki sem kell, mert id�ben vagyunk. Igen, azt hitte, �n figyelem az �r�t. Nos, nagyot t�vedett. Egy �r�val �s tizen�t perccel azut�n kelt�nk fel, hogy egy�bk�nt kellett volna, �s mindez annak dac�ra t�rt�nt, hogy am�gy mindkett�nk a kar�r�j�ban aludt. A reggel�nk ennek k�sz�nhet�en t�k�letes rohan�sba fulladt, reggelizni sem volt id�nk, �s az volt a szerencs�nk, hogy Ryan mindig motorral j�r, k�l�nben �n egy �t perces, � pedig egy h�sz perces k�s�ssel esett volna be �r�ra. Ahogy lef�kezett az akad�mi�m el�tt, adtam egy puszit a h�t�ra b�cs�z�sk�pp, ut�na csak beviharzottam az �p�letbe, hogy se �, se �n ne k�ss�nk egy�ltal�n.

Az �r�ink nem voltak kifejezetten �lomszer�ek – a testnevel�s kiv�tel�vel minden egyes �r�n sz�monk�r�s volt valamilyen form�ban, teh�t vagy sz�ban, vagy �r�sban felelt�nk. �rtunk egy t�maz�r�t gazdas�gtanb�l, irodalomb�l t�z ember felelt a Goethe-versb�l, addig �jabb t�z embert tal�lomra kiv�lasztott a tan�r, hogy az els� sorokban �rjanak egy r�pdolgozatot Poe �letrajz�b�l. Biol�gi�n cetlis felel�st tartottunk az emberi idegrendszerb�l – ekkor h�l�t adtam magamban saj�t magamnak, ami�rt a vas�rnap d�lut�nomat fel�ldoztam erre –, ut�na egy friss�t� testnevel�s k�vetkezett, mindezek ut�n egy matek�ra, ahol a tan�r konkr�tan engem hagyott csak b�k�n, a t�bbieket mind zaklatta felel�sekkel a t�bl�n�l – trigonometria f�ggv�nyek �br�zol�sa �s elemz�se, illetve szint�n trigonometria t�mak�rben egyenletek, logaritmusok, egyszer� abszol�t �rt�k-, m�sodfok�- �s gy�kf�ggv�nyek, m�sodfok� egyenletek �s egyenletrendszerek, halmazelm�let, val�sz�n�s�gsz�m�t�s, mindez pedig megf�szerezve minden t�mak�rb�l fogalmakkal –, ezut�n egy �jabb gazdas�gtan, amin tov�bbment�nk a tananyaggal, �s utolj�ra egy nyelvtan. Az angol fakult�ci�t is csak �n v�llaltam el, teh�t t�bb k�telez� olvasm�nyt kellett olvasnom – amihez m�g hozz�j�rultak azok a k�nyvek, amiket am�gy is el akartam olvasni –, a fakult�ci� pedig cs�t�rt�k�nk�nt van, teh�t a cs�t�rt�k d�lut�njaim is foglaltak lettek.

D�lut�n am�g �n edz�sen voltam, tudtam, hogy Ryan matekfakult�ci�n t�lti az idej�t. �gy besz�lt�k meg, hogy legk�zelebb csak p�nteken tal�lkozunk �jra, Page h�z�ban, egy�bk�nt csak elj�n �rtem reggelente. Mindketten tiszt�ban voltunk vele, hogy ez egy h�z�s id�szak, a tan�rok is t�bbet k�vetelnek majd t�l�nk a jobb felv�telieredm�nyek rem�ny�ben, �gy t�bbet kell tanulnunk �s hat�konyabban – ezen elm�let�nket pedig t�k�letesen al�t�masztotta ez a napunk.

A h�t h�tral�v� r�sze is hasonl�an telt el, mint az eleje – dolgozatok, felel�sek, t�maz�r�k, fakult�ci�k, pr�bafelv�telik �s -eredm�nyeik, edz�s, tanul�s �s m�g t�bb tanul�s, mindezek mellett pedig alig v�ltottam sz�t a bar�taimmal, illetve a fi�mmal. Egyed�l este lefekv�s el�tt volt id�m arra, hogy a r�lunk k�sz�lt fot�kat n�zegessem, de akkor sem sok, mert az angol irodalomfakt miatt nyakamba z�dult t�bb k�telez�t musz�j volt elolvasnom valamikor, �s akkor ad�dott r� az egyetlen alkalmam. Mondanom sem kell, hogy mire v�gre el�rkezett a v�rva-v�rt h�tv�ge, �n m�r egy f�lholt organizmus �letsz�nvonal�n szenvedtem, ami �ppen a sokadik hal�ltus�j�t v�vja. P�nteken edz�s ut�n m�g tanultam k�t �r�t, �s csak ut�na gy�ztem meg magam arr�l, hogy ez el�g volt, �s induljak el.