20th chapter ppl. Enjoy. :3

20. Fejezet

�j

Febru�r 15-�n, h�tf�n reggel Ryan mobilj�nak az �breszt�j�re kelt�nk. �gy aludtunk el, ahogy voltunk – � a fekete farmerj�ban, �n a komplett ruh�mban. Egym�s mellett fek�dt�nk, a karja pedig k�r�l�ttem pihent. � volt a fal fel�li oldalon, �n h�ttal neki. Ahogy az alv�s f�zis�b�l kil�pve ism�t a tudatomn�l voltam, meg�reztem Ryan meleg, egyenletes l�gz�s�t a nyakamn�l. Az �breszt� hangj�ra csak kelletlen�l mordult egyet, �s szorosabban vont mag�hoz. Abszol�t nem foglalkozott a t�nnyel, hogy fel k�ne kelnie, mert iskola van. Felnyitottam a szemeimet, �s a telefonj�t kezdtem keresni. Annyira nem voltam m�g magamn�l a reggeli k�m�z�s miatt, hogy azt sem fogtam fel, hol k�ne keresnem. Hosszabb id�be telt, m�g r�j�ttem, hogy a telefon Ryan farmerzseb�ben van. Nem vetemedtem volna arra, hogy m�g ennek tudat�ban is le�ll�tsam a zen�l�st, �gyhogy ink�bb csak lassan megk�s�reltem megfordulni. Ryan alv� arc�nak l�tt�n elmosolyodtam, azt�n felk�ny�k�ltem – illetve fel akartam k�ny�k�lni, de amint meg�rezte, hogy megmozdulok, er�teljesebben h�zott megint mag�hoz. Miut�n visszacsuklottam az �gyra, halkan, �lmos hangon mormolta.

• Ne menj m�g el.

• De az �breszt�d... – kezdtem, de f�lbeszak�tott.

• M�g t�l lusta vagyok. – elvigyorodtam.

• Vagy csak �lvezed a helyzetet. – m�g mindig csukott szemekkel f�loldalasan elvigyorodott.

• Az az opci� sem z�rhat� ki. – halkan nevettem, azt�n megpusziltam az orr�t, mire sz�lesedett a vigyora.

• �ll�tsd le, Ry. – m�lyet s�hajtott, azt�n eleresztett. Lust�n kinyitotta a szemeit, �pp csak annyi id�re, hogy biztosan a „szundi” gombot nyomja meg, ut�na ledobta a mobilt az �gy�ra, �s helyette megint engem �lelt �t. Elmosolyodtam – Mikor tervezel felkelni?

• Nem tudom. – mormolta – M�g egy darabig fekszem ink�bb.

• Ok�, de akkor engem engedj el. Haza kell mennem.

• �gy �rtettem, veled akarok m�g itt fek�dni. – adtam egy puszit az arc�ra.

• Tudom. De haza kell mennem, hogy �t�lt�zzek. – �lmos hangon felmordult.

• Nem tudsz m�g egy kicsit v�rni? �gyis csak �t�lt�z�l. �s elviszlek. – megad�an fels�hajtottam. Ebb�l m�r tudta, hogy � nyert, �gyhogy egy diadalittas vigyor sz�lesedett az arc�ra. Visszaf�szkeltem magam a karjai k�z�, az arcomat a mellkas�hoz fektettem, � pedig erre v�laszul szorosan mag�hoz �lelt.

• Ryan, fent vagy m�r? – kopog�s hallatszott az ajt�n.

• Aha. Egy pillanat �s megyek.

• Ray hamarosan megy. M�g el tudsz k�sz�nni t�le.

• Ok�. – tomp�n hallottam, ahogy Alison els�t�l a szob�t�l. Nyilv�n tudt�k, hogy n�luk aludtam, hiszen a cip�m �s a kab�tom mind �rulkod� jelek voltak. Ryan elengedett, azt�n miut�n fel�lt, ny�jt�zott egyet az �gyon. Kiropogtatta az �sszes l�tez� gerinccsigoly�j�t. M�r �gy-ahogy hozz�szoktam, hogy n�ha ropogtatja bizonyos �z�leteit, �gyhogy nem szisszentem fel ennek hallat�ra, mint a kezdetekkor – Gyere, bemutatlak ap�mnak.

• Most? De hiszen reggel van, �s nem hinn�m, hogy �rt�keln�, ha �gy tal�lkozna velem, hogy...

• Gyere m�r. – Ryan vigyorgott, �s kikelt az �gyb�l – T�l sokat aggodalmaskodsz ezen. Szimpatikus leszel neki. – az apj�val, Ray-jel m�g soha nem tal�lkoztam eddig, hiszen elfoglalt ember volt; Londonban t�lt�tte a h�t �t napj�t a munk�ja miatt, �gy csak a h�tv�g�n tudott egy�tt lenni a csal�dj�val – Tudja, hogy van bar�tn�m. Nem fog meglep�dni. M�r k�v�ncsi r�d, csak sose j�nnek �gy �ssze a dolgok, hogy l�sson is. – b�lintottam, azt�n t�tov�n k�vettem. Kimentem ut�na a szob�j�b�l, le a l�pcs�n, eg�szen a bej�rati ajt�ig, ahol az apuk�ja �ppen a cip�j�t vette fel – Reggelt, apa.

• Neked is, fiam. – ahogy feln�zett, nekem egy pillanatra elakadt a l�legzetem. Ryan kik�p�tt m�sa volt, annyi k�l�nbs�ggel, hogy a b�re feh�rebb volt, a haja pedig holl�fekete. A szemei vil�g�t� tengerk�kek voltak, �gy mind�ssze annyiban t�rtek el Ryan-�it�l, hogy vil�gosabbak voltak, de ugyanolyan �l�nkek �s l�legzetel�ll�t�ak.

• Apa, � itt a bar�tn�m. – ahogy ezt mondta, l�gyan megfogta a kezemet. F�l�nken az �desapj�ra mosolyogtam.

• J� reggelt. Lara Lockwood, nagyon �rvendek. – a kezemet ny�jtottam fel�, amit a f�rfi egy hat�rozott mozdulattal el is fogadott.

• Ray Smudge, r�szemr�l a szerencse. – a mosolya is �pp olyan leny�g�z� volt, mint a fi�� – A fiam m�r sokat besz�lt nekem r�lad. T�nyleg helyes l�ny vagy. – erre Ryan-re pillantottam, aki csak vigyorogva v�llat vont. Ray felnevetett. A hangja is hasonl� volt Ryan-�hez; ugyanolyan m�ly, ha nem m�lyebb, viszont kev�sb� rekedtes – Azt is elmondta, mennyire �r�l, hogy egy�tt vagytok.

• Apa! – sz�lt k�zbe Ryan. Ahogy a sr�cra n�ztem, l�ttam az arc�n, hogy egy nagyon hangy�nyit elpirult. A f�rfi ism�t fel�m fordult.

• Majd ha nem lesz itthon, mes�lek m�g neked r�la. – egy „szeretem zavarba hozni a fiam” kacsint�st k�ld�tt fel�m, de ezzel csak azt �rte el, hogy a fia ism�telten r�sz�lt. Ray erre csak nevetett – Na megyek. �s ha �gy van, akkor h�tv�g�n esetleg szerencs�sen le�lhetn�nk itt besz�lgetni. – aj�nlotta m�g nekem, azt�n Alison-hoz fordult, �s adott neki egy kiss� elny�jtott sz�jra puszit b�cs�z�sk�pp. A f�rfi m�g intett kett�nknek is, miel�tt v�gleg elt�nt volna az ajt� m�g�tt. Ryan fels�hajtott, Alison pedig kuncogott. A sr�choz l�pett, �s adott neki egy puszit az arc�ra.

• Szeret�nk, kicsim. – a konyh�ba ment, hogy befejezze a reggeli elk�sz�t�s�t. Engem is megh�vtak, hogy reggelizzek ott, �gy elfogadtam az aj�nlatot. Miut�n v�gezt�nk, Ryan felment a szob�j�ba �t�lt�zni az egyenruh�j�ba, �n addig az anyuk�j�val besz�lgettem. Kider�lt, hogy kezdetben Ryan kosaraz�ssal kezdte, �s csak k�s�bb v�ltott amerikai futballra. Alison egy k�pet is mutatott nekem a m�sf�l �ves Ryan-r�l. Azt hittem, elolvadok a kisbaba l�tt�n, olyan �des volt. Hatalmas, vil�g�t� kobaltk�k szemei, s�t�tbarna pih�kben n�v� haja, alig l�that� szem�ld�ke �s gy�ny�r� von�sai voltak, amik az id� eltelt�vel kifinomultt� v�ltak. Hab�r Ryan m�g huszonegy �vesen is ugyanolyan gy�ny�r� volt, csak sokkal f�rfiasabb, �gy ink�bb j�k�p�nek illett h�vni, nem gy�ny�r�nek.

• Anya, nem mondhatod komolyan. – s�hajtott fel a fia, amint megl�tta, milyen fot� van a kezemben.

• Olyan �des vagy rajta! �s ezt m�g meg akartad tagadni t�lem? – az anyuk�ja erre felnevetett.

• El�g z�rk�zott, nem szereti, ha ilyesmit l�tnak r�la m�sok. – magyar�zta nekem, mondjuk ezzel m�r �n is tiszt�ban voltam.

• Anya, nincs erre id�nk. H�romnegyed �r�nk van be�rni az akad�mi�ra.

• Az m�g sok mindenre el�g. – vetettem k�zbe.

• M�g �t kell �lt�zn�d. – jegyezte meg Ryan. V�llat vontam.

• Tudom. De ez meg�ri a reggeli rohan�st. – kacsintottam r�, azt�n visszan�ztem a bar�tom m�sf�l �ves val�j�ra. Alison csak mosolygott.

• Szeretn�l m�g t�bb k�pet l�tni r�la? Van egy, amin az els� tort�j�t eszi, �s csupa maszat a kis pofija. – Ryan �s �n egyszerre v�gtuk r� a v�laszunkat. Term�szetesen a sr�c nemmel, �n pedig igennel v�laszoltam. Lebiggyesztett sz�jjal n�ztem a bar�tomra.

• K�rlek, Ry. �gyis be�r�nk id�ben. – fels�hajtott.

• Ink�bb iskola ut�n.

• Ne agg�dj, nem hagyom, hogy eltegye. – kacsintott r�m Alison – Itthon leszek, mert ma nincs semmi dolgom, �gyhogy ha esetleg edz�s el�tt lenne ideje hazaj�nni, nem fogja tudni elrakni.

• Megtenn�? – pislogtam.

• Mondjuk �gy, hogy ravasz fiam van. – pimaszul Ryan-re n�zett, aki csak v�llat vonva n�zett el a jobb oldal�n h�z�d� falra.

• Induljunk ink�bb. – sz�rta k�zbe sz�kszav�an a sr�c. �n megk�sz�ntem Alison-nak, hogy mes�lt nekem, azt�n a fi�val egy�tt a bej�rathoz ment�nk. Felvett�k a cip�nket �s kab�tunkat, ut�na elk�sz�nt�nk az anyuk�j�t�l, �s elment�nk. A motorral hazavitt engem, azt�n az el�szob�ban v�rt r�m, am�g �n is elk�sz�ltem. Az �n sz�leim akkorra m�r nem voltak otthon, mert mindketten elmentek a munkahely�kre. Vill�mtemp�ban k�sz�ltem el. A hajamat a l�pcs�n lerohanva fogtam egy copfba, azt�n miut�n felvettem a cip�met �s kab�tomat is, Ryan a motorj�n elvitt az akad�mi�ra. Amint lef�kezett, laz�tottam a szoros �lel�semen, mivel m�r nem kellett att�l tartanom, hogy a menetsz�l leford�t az �l�sr�l. Lesz�lltam, azt�n adtam egy puszit az arc�ra, a szem�ld�k�n�l l�v� z�z�d�sra, ut�na el is hajtott, hiszen sietnie kellett. M�r Austin sem volt ott a Briar-Rose-n�l. Ahogy bel�ptem a terembe, Page azonnal let�madott.

• Mi t�rt�nt tegnap? – meglepetts�gemben csak kikerekedett szemekkel pislogtam.

• Tess�k? Mire gondolsz?

• Mason sz�tverve ment suliba ma reggel. – nagyot nyeltem. Tudhattam volna, hogy ennek m�g lesz visszhangja.

• Tulajdonk�ppen...

• Ryan �sszeverekedett vele? – n�m�n b�lintottam – Hogyhogy?

• Mason legut�bb t�l messzire ment. �n sem tudok r�szleteket. – ez�ttal bar�tn�m�n volt a sor, hogy meglep�dj�n.

• Nem miattad?

• Csak r�szben. Mason Ryan egy kor�bbi kapcsolat�t feszegette, ami el�g rosszul �rintette, �gyhogy elszakadt n�la a c�rna. Pedig a nyugalom szobra.

• Az komoly. – teljesen elk�pedt a di�h�jban elmes�lt t�rt�net hallat�n – Nem gondoltam volna, hogy Mason ilyen.

• Mocskos m�don j�tszik. – id�ztem Ryan szavait m�g az el�z� napr�l.

• Engem Austin azonnal felh�vott, miut�n oda�rt az akad�mi�ra, �s mondta, hogy Mason tot�l �ssze van verve. R�gt�n gondoltam, hogy Ryan is benne van. Csak ennyit mondott, azt�n letette, de k�s�bb megint felh�vott, �s mondta, hogy Mason egy sz�t sem hajland� sz�lni a t�rt�ntekkel kapcsolatban. M�g neki se mondta el, pedig bar�tok.

• H�t, nem �gy t�nik, hogy Mason mostan�ban tiszteletben tartja az ilyesmit. – jegyeztem meg. Page egy v�llr�nd�t�ssal �rtett egyet.

• Mondjuk igaz. Ryan nekem elmondta, m�g akkor este – janu�r 15.-re utalt ezzel –, hogy Mason m�r a kezdetekt�l fogva ideges�tette. M�rmint hogy nem hagyott neki es�lyt. Azt mondta, hogy m�r h�napokkal el�bb elh�vott volna randizni t�ged, ha nem lett volna Mason.

• T�nyleg? – hab�r m�r tudtam, hogy az okt�beri verseny �ta tetszettem neki, ezt a t�nyt nem lehetett el�gszer hallani.

• Aha. Azt is elmondta, hogy csak az�rt viselkedett veled passz�van, mert nem akart „elvenni t�ged” Mason-t�l, mert �gy gondolta, hogy ha r�d hajtana, akkor az �rul�ssal lett volna egyenl� a bar�ts�guk miatt.

• Mason-nek kezeltetnie k�ne mag�t. – sz�geztem le n�mi hezit�l�s ut�n.

• Na igen.

• Mi van Mason-nel? – Page �s �n is a hangforr�s fel� fordultunk. Ashley �llt ott, �s k�rd� tekintettel vizslatott minket. Na, m�r csak egy olyasvalaki hi�nyzott az �let�nkb�l, akinek Mason a mindene.

• Semmi k�l�n�s. – vontam v�llat.

• Lara, komolyan vereked�s volt? – termett ott hirtelen Mizuya is. Az ajkamba haraptam; a legjobbkor j�tt.

• Vereked�s? – szisszent fel Ashley.

• Nem �rdekes. – vetettem oda. Szerencs�mre becsengettek, �gyhogy ezt a t�m�t nem tudt�k tov�bb feszegetni, viszont term�szetesen csak a k�vetkez� sz�netig lehetett nyugtom. Mizuya �s Ashley azonnal a padomn�l termettek, amint a tan�r kiment a teremb�l.

• Mi t�rt�nt? – �rdekl�dtek. V�llat vontam, �s Mizuy�hoz fordultam.

• Honnan tudsz r�la? – elmosolyodott, mire felszaladt f�l szem�ld�k�m.

• Tulajdonk�ppen ma d�lut�n akartam veled tal�lkozni, hogy elmondjam.

• T�rt�nt valami? – izgatottan b�lintott.

• Na �s Mason? – faggat�zott tov�bb a sz�ke.

• Semmi �rdekes, csak verekedett a h�tv�g�n.

• Tess�k? – nem is tudom, igaz�b�l milyen reakci�t v�rtam t�le – Mit gondolsz, nagy g�z lenne, ha megl�togatn�m ma suli ut�n?

• Nem tudom. Szerintem jobb lenne, ha kicsit egyed�l hagyn�d.

• Az�rt megl�togatom ink�bb. Meg tudn�d k�rdezni nekem a bar�todt�l, hol lakik Mason? – elkerekedett szemekkel n�ztem r�. Eleget tettem volna a k�r�s�nek, de egyr�szt f�lre�rthet� lett volna, m�sr�szt pedig �ppen a bar�tommal verekedett �ssze Mason, �gyhogy nem lett volna j� �tlet feszegetni ezt egy darabig. �s k�l�nben is, minek k�rte ki a v�lem�nyemet, ha am�gy is elment volna?

• Majd �n megk�rdezem Austin-t. – aj�nlotta fel Page. Konkr�tan a semmib�l termett ott, de megk�rd�jelezhetetlen�l h�l�s voltam neki a k�zbenj�r�s�rt.

• Ok�, k�szi. – vigyorgott r� Ashley, azt�n visszament a padj�hoz. �n Mizuy�val �s Page-gel a szekr�nyekhez mentem, hogy kivegy�k a k�nyveket a k�vetkez� �r�ra, �s hogy egy kicsit nyugodtabb k�r�lm�nyek k�z�tt besz�lhess�k meg a t�rt�nteket. Nem akartam senkinek sem az orr�ra k�tni a dolgot, akit nem ismerek el�gg�, illetve akiben nem b�zom meg el�gg�. Rose sajnos egy ideje m�r beteget jelentett, �gy � nem volt iskol�ban, �gyhogy nem is tudtam �rtes�teni �t.

Iskola ut�n megbesz�ltem Mizuy�val, hogy az edz�sem ut�n tal�lkozunk. �rtam SMS-t Ryan-nek, hogy ne j�jj�n �rtem, mert lefoglaltak a d�lut�nra, azt�n elmentem edz�sre. Azt k�vet�en hazasiettem, �t�lt�ztem, �s a jap�n l�nnyal megbesz�lt helyre igyekeztem. A parkban tal�lkoztunk egym�ssal – az egyik padon �lt, �s a fodroz�d� m�tavacsk�t figyelte, am�g oda nem �rtem.

• Szia. – k�sz�nt�ttem egy int�ssel.

• Szia! – egy sz�les mosolyt villantott r�m. Helyet foglaltam mellette a padon.

• Sz�val, mir�l akart�l besz�lgetni? Felt�telezem valami j� dolog, mert �lland�an vigyorogsz. – a tipikus, k�nnyed nevet�s hallatszott, amit f�lreismerhetetlen�l csak egy jap�n l�ny tudott hallatni.

• �gy van. – m�ly leveg�t vett, de elpirult – Sz�val... tegnap... – pislogtam. A Valentin-nap �s pirul�s egy�tt csak �s kiz�r�lag egy fi�t felt�telezhet – Richie tegnap megl�togatott. Fogalmam sincs, honnan tudta meg, hol lakok, de egy r�zsasz�llal a kez�ben �ll�tott be. Be kellett csuknom az ajt�t, mert nem akartam, hogy any��k l�ss�k, nem akartam, hogy jelenetet rendezzenek. Richie csak mosolygott, �s megk�rdezte, lenne-e kedvem vele t�lteni a napot.

• Te erre?

• Igent mondtam, term�szetesen. – nevetett.

• �s azt�n? Mi t�rt�nt? – kezdtem �n is izgatott lenni.

• Mivel otthoni ruh�ban voltam, egy sortban �s egy kiny�lt p�l�ban, amin a GazettE van – tette hozz� – �t kellett �lt�zn�m. Beh�vtam a h�zba, �s anya persze �szrevette, �gyhogy meg kellett magyar�znom neki mindent. Richie egy sz�t se �rtett bel�le, mert jap�nul besz�lt�nk, mint otthon mindig. – az arca megint r�zsasz�n �rnyalat� lett – Na mindegy, sz�val a l�nyeg, hogy elmentem vele. Elvitt a moziba, azt�n... – feltartott kezemmel jeleztem neki, hogy tartson egy pillanatnyi sz�netet.

• Mikor voltatok moziban?

• D�l t�jt. Mi�rt? – pislogott r�m nagy szemekkel. V�llat vontam, �s csak intettem neki, hogy nem �rdekes. � pedig folytatta a t�rt�netet.

• A film ut�n elvitt ide s�t�lni. Tudta, hogy a jap�nok szeretik az ilyen helyeket, �gyhogy szerintem az�rt d�nt�tt �gy. Elvitt a k�nyvesboltba is, �s ott megn�zte velem a mang�kat, �s k�pzeld, azt mondta, hogy megveszi nekem, amelyiket szeretn�m.

• Nem mondod? – elvigyorodtam. �gy t�nik, Richie szerelmes lett.

• De igen. El�sz�r mondjuk tiltakoztam, de a v�g�n m�gis vett egyet nekem. Nagyon aranyos volt.

• �s ut�na? – a telefonom egy be�rkez� �zenetet jelzett, de nem foglalkoztam vele.

• Mi az? – pislogott Mizuya.

• Semmi, folytasd csak. Majd k�s�bb megn�zem. – b�lintott.

• Elment�nk m�g s�t�lni, azt�n s�t�ted�skor hazak�s�rt. – Mizuya arcsz�ne ekkor m�lyv�r�sbe hajlott �t. Elvigyorodtam.

• �s? – v�rakoz� hangnemben tettem fel neki a k�rd�st.

• H�t... tudod... a bej�rati ajt� el�tt mondta, hogy nagyon �lvezte a napot. Megk�sz�nte, hogy velem t�lthette a Valentin-napot, �s ut�na... – a jap�n l�ny idegesen felnevetett – Elmondta, hogy megfogta a szem�lyis�gem, �s hogy nagyon szimpatikus vagyok neki.

• Ut�na? – egyre sz�lesedett a vigyor az arcomon, innent�l m�r �n is tudtam a t�rt�net folytat�s�t. Evidens volt.

• Mondtam neki, hogy � is tetszik nekem, mert vicces, �s komoly – a paradoxont k�l�n megmosolyogtam –, okos �s tehets�ges. Ezen elmosolyodott, �s adott egy kark�t�t. – ahogy ezt mondta, felemelte a bal kez�t, amin egy kis l�ncszemekb�l �ll� �kszer volt, rajta k�l�n kis fityeg�kkel, mint p�ld�ul tengeri csillaggal, holddal, sz�vvel, eperrel, �s m�g sok m�ssal. M�r �rtettem, mi z�rg�tt eg�sz nap a csukl�j�n – Miut�n a kezemre tette, megcs�kolt, �s csak ut�na ment el. Ma reggel pedig felh�vott, hogy Mason z�z�d�sokkal tele ment suliba. – helyben vagyunk.

• Na igen. Igaz�b�l semmi �rdekes nem t�rt�nt. A l�nyegr�l, a buny�r�l, tudsz te is, mint mindenki m�s. Enn�l t�bbet pedig nem �rdemel ez a t�ma. – b�lintott.

• Ahogy gondolod.

M�g besz�lgettem vele egy darabig, azt�n mindketten hazament�nk. Haza�ton megn�ztem, ki �rt nekem �zenetet. Ryan volt, �s azt k�rdezte, lenne-e kedvem megint n�la aludni – a v�lasz egy pillanatig sem volt k�rd�s. Vill�mgyorsan visszap�ty�gtem neki egy „igen” v�laszt, otthon pedig �rtam any��knak egy k�tsoros �zenetet egy cetlire, hogy �jszak�ra kimaradok, mert megint a bar�tommal leszek. Miut�n mindent megtanultam, �sszer�moltam a holmimat, amit magammal kellett vinnem, hogy m�snap reggel ne kelljen n�lunk is meg�llnunk valami miatt, �s egyenesen az akad�mi�ra tudjunk menni, ezt k�vet�en pedig elhagytam a h�zunkat. A biol�giak�nyvem m�g �gy is a kezemben maradt, �s azt olvastam, m�g a Fern Street fel� s�t�ltam. Mikor meg�rkeztem, �s bekopogtam, szinte azonnal kiny�lt el�ttem az ajt�. Ryan cseppet sem j� kedv�ben l�v� tekintet�vel tal�ltam szemben magam. Nagyot nyeltem.

• Mi�rt nem sz�lt�l, mikor j�ssz? M�r bes�t�tedett.

• Nem kell. L�tod? S�rtetlen vagyok. – ezt demonstr�lva egyszer megperd�ltem el�tte. M�g mindig ugyanolyan szigor� volt az arca.

• El�d akartam menni. Sz�m�tottam arra, hogy s�t�ted�s ut�n j�ssz, de �gy t�nik, legk�zelebb ink�bb biztos ami biztos alapon m�g alkonyat el�tt oda kell mennem �rted.

• Ryan, semmi bajom. Ne agg�dj. Az a m�lt, �s l�tod, nem t�rt�nt semmi. – m�lyet s�hajtott, azt�n lassan b�lintott. Ahogy bel�ptem, kivette a kezemb�l a tank�nyvemet, hogy beleolvasson. Levettem a cip�met, majd k�sz�nt�ttem Alison-t. R�m mosolygott, az �dv�zl�se ut�ni mondaton pedig kikerekedtek a szemeim.

• K�sz�n�m, hogy gondj�t viselted a fiamnak. – f�lre�rthetetlen�l az el�z� napi kezel�sre utalt, amit a Mason-nel folytatott vereked�s alatt szerzett sebei miatt v�geztem el.

• Ugyan m�r. Ez term�szetes. – Alison elmosolyodott.

• Nem mindenkinek. Mindazon�ltal �r�l�k, hogy ilyen felel�ss�gteljes bar�tn�je van a dr�gas�gomnak.

• Anya. – Ryan egy megfoghatatlan pillant�st k�ld�tt a n�nek, amin � csak k�nnyeden nevetett, „� az �n fiam” st�lusban – Gyere. – gyeng�den megfogta a kezemet, �s a l�pcs�h�z ir�ny�tott.

Ryan szob�j�ban besz�lgett�nk m�g egy kicsit, de l�nyeg�ben ink�bb csak csendben voltunk, �s ki�lvezt�k, hogy egym�ssal lehet�nk. Mivel vittem magammal pizsit is, azt vettem fel alv�s c�lj�b�l, ezzel megk�m�lve az egyenruh�mat. Alison a f�ldszinten t�v�t n�zett, �gy m�g f�l�lomban tomp�n eljutott az agyamig, hogy a h�rekben a napokban v�rhat� h�f�v�sr�l besz�ltek.