12th one. An irregular chapter, being this time it's written in Ryan's angle. :3

12. Fejezet

Fontos besz�lget�s

Reggel a mobilom �bresztett, mint mindig, viszont l�nyegesen kelletlenebb�l keltem fel, mint am�gy. M�r n�gy napja, hogy Mason megk�rdezte Lar�t, akar-e j�rni vele, �s fogalmam sem volt, besz�ltek-e az�ta. Az eg�szen biztos, hogy m�g nem j�ttek �ssze, mert Mason els�k�nt inform�lt volna r�la engem, de eszm�letlen�l ideges�tett ez a tehetetlens�g. A s�t�tben tapogat�zok, �s nem tehetek semmit sem. M�r t�l k�s�.

Egy hang n�lk�l �ltem fel az �gyamon, azt�n el�hal�sztam a mobilomat a p�rn�m al�l – meg�llap�thattam, hogy van m�g b� k�t �r�m elk�sz�lni �s be�rni az akad�mi�ra. A h�ten �jszak�nk�nt nem aludtam valami j�l. Legal�bbis az a p�r �ra, amit �n alv�ssal t�lt�ttem, nem volt �ppen a legpihentet�bb. Fel�lltam, azt�n hosszan ny�jt�ztam, eg�szen addig, am�g volt kiropogtatni val� csigoly�m. Az �r�asztalomhoz l�ptem, bef�jtam magam a Drakkar Noir-ral, azt�n a telefonomon elind�tottam a Surrender-t Billy Talent-t�l. A sz�vege t�k�letesen illett a hangulatomhoz, �s a jelen helyzethez is: „She needs support and I've become the crutch. She'll never know how much she means to me. I'd play the game but I'm the referee. Even though I know what I'm looking for, She's got a brick wall behind her door. I'd travel time and confess to her, But I'm afraid she'd shoot the messenger. I think I found a flower in a field of weeds, Searching until my hands bleed. This flower don't belong to me. Why can't she belong to me?” Ezt szerettem ebben a band�ban: mindig siker�lt eltal�lniuk, hogyan �rzek. Ezt az id�zetet m�r ki is �rtam n�h�ny nappal ezel�tt egy cetlire, �s kitettem Lara rajz�nak a keret�re. Ann�l jobb helyet keresve se tal�ltam volna neki. A k�nyvszekr�nyemhez l�pve �tfutottam a tekintetemmel az �sszes odaragasztott cetlin. Els�sorban az �jabbak k�t�tt�k le a figyelmemet. „Dissect me 'till my blood runs down into the drain. My bitter heart is pumping oil into my veins. I'm nothing but a tin man, don't feel any pain, I don't feel any pain. I'm rusted from the rain.” Egy egysoros id�zet a Perfect World-b�l: „In a perfect world this wouldn't make sick.”

A lej�tsz�mon a Try Honesty k�vetkezett. Abb�l is ki�rtam m�r egy sort: „Sew up my eyes, need no more, In our game there's no score.” Erre �sszeszaladt a szem�ld�k�m. Baromira d�h�tett, ami�rt Mason elvette t�lem a lehet�s�get m�r az els� pillanatt�l fogva. Ha nem lett volna olyan kibaszott nyilv�nval� a vonzalma, akkor m�r h�napokkal el�bb megk�rdeztem volna Lar�t, j�rna-e velem. De nem. Mivel Mason olyan r�men�s volt, term�szetesen m�r nem indulhattam es�lyesk�nt ebben a rohadt j�tszm�ban, csak az�rt, mert Mason a legjobb bar�tom, �s mert �n nem az a fajta voltam, aki az ilyesmit ne tartan� tiszteletben. Egyed�l azt b�ntam, hogy m�sok erre nem k�pesek, de h�t ilyen az �n form�m. El�fordult m�r, hogy Mason r�hajtott arra a csajra, akir�l tudta, hogy tetszik nekem, de m�gsem vetemedtem arra, hogy visszav�gjak neki. Nem. �n hat�rozottan nem az a fajta voltam. R�ad�sul ismertem Mason-t, �gyhogy tudtam, � pontosan az a fajta, aki minden �l� l�nyn�l ki akarja pr�b�lni mag�t legal�bb egyszer. Csak az a sz�v�s, hogy Lar�n�l ez�ttal komolyan gondolta. �s �gy t�nik, ez�ttal is � fog nyerni. Nem el�g, hogy m�r az elej�n bebiztos�totta mag�nak a poz�ci�j�t, de f�ny�vekkel el�ttem j�r, mi�ta Lar�nak szegezte a k�rd�st. Nekem kezdett�l fogva annyi �r�m jutott csak, hogy amikor alkalmam ny�lt, ki tudtam �lvezni a Lar�val t�lt�tt n�h�ny pillanatot vagy �r�t, �s k�l�n �rt�keltem, ami�rt titokban tartotta Mason el�tt a korrepet�l�sokat. Nyilv�n r�j�tt, hogy Mason-nek az sem tetszett volna, ha r�j�n, hogy �sszej�runk – m�g akkor is, ha csak tanul�s miatt –, �s nem akart kellemetlen helyzetbe hozni engem. Ezek ut�n pedig nem is lehet k�rd�s, mi�rt az okos l�nyokat szeretem. A versenyen, �vegez�s k�zben is sz�nd�kosan mell� �ltem le, hogy legal�bb addig mellette lehessek, am�g a j�t�k tart, az meg m�r csak hab volt a tort�n, hogy l�ttam Lar�t egy sz�l t�r�lk�z�ben a folyos�n – igaz, azt m�g �n sem akartam, full v�letlen volt. �r�ltem, hogy Halloweenkor �n mehettem �rte a h�z�hoz, viszont d�h�tett, ahogy Mason akkor �jszaka elk�sz�nt t�le. Ideges�tett, hogy Mason m�r kor�bban megszerezte Lara sz�m�t, r�ad�sul �gy, hogy mindezt konkr�tan r�er�szakolta. Minek er�ltette, ha egy�rtelm�en elutas�tott�k? Mi�rt nem volt k�pest ezt elfogadni �s tov�bbl�pni? Akkor az �n dolgomat is l�nyegesen megk�nny�tette volna. Gyerekes dolog volt Mason-t�l, de t�nyleg nem b�rta volna elviselni, ha r�j�n, hogy �sszej�rok Lar�val az Excel miatt. Szerintem m�g az is kitellett volna t�le, hogy idej�jj�n, �s figyeljen minket, t�nyleg csak tanulunk-e. Ezekb�l k�vetkeztetve pedig bele sem merek gondolni, mi lett volna, ha Mason az �n helyzetembe cs�ppen bele – ebben a szerepben m�g ennyit sem engedhetett volna meg mag�nak. Az �n helyzetemben annyit tehetett volna maximum, hogy a kezeit t�rdelve rem�nykedik, hogy a k�vetkez� nap nem �bred arra, hogy k�zlik vele, a l�ny, akit szeret, m�r m�s�, �s mindek�zben folyamatosan igyekszik elfojtani a benne felgy�lemlett fesz�lts�get. Mert igen, fesz�lt voltam. Mi�rt ne lettem volna? A legjobb bar�tom, aki mellesleg leszarta, �n hogyan �rzek, r�hajtott a l�nyra, akibe mindketten szerelmesek voltunk. Nem volt hajland� �szrevenni, hogy �n is �rzek valamit Lara ir�nt, mert neki k�nyelmesebb volt tudom�st sem szerezni err�l, �gy j�tszhatta ezt az �r�lt j�tszm�t h�rmunkkal. �gy pedig k�s�bb m�r nem sz�lalhattam fel. �s �n m�g mindig a bar�tja akarok lenni, mert �rt�kelem az egy�tt t�lt�tt �veket, �s tudom, hogy rendszerint �n igazgatom �t helyre a tan�csaimmal, mert sz�ks�ge van r�juk, �s �gy r�m is.

M�lyet s�hajtottam, hogy valamelyest megpr�b�ljam elfojtani a d�h�met. A lej�tsz�si list�m ez�ttal viszont nem volt kifejezetten a seg�ts�gemre, az Asking Alexandria Not The American Average c�m� sz�ma ugyanis nem �ppen azokra az id�kre val�, amikor az ember az idegbaj�t igyekszik visszafogni. Kiropogtattam az ujjaimat �s a k�zfejeimet is, azt�n a ruh�sszekr�nyemhez l�ptem. Leakasztottam onnan a Silver Moon egyenruh�j�t – sima s�t�tk�k �lt�ny vil�gossz�rke inggel �s v�r�s nyakkend�vel, semmi extra. Alv�sra mindig csak egy meleg�t�nadr�got vettem fel, minek kellett volna t�bb? Miut�n �tvettem a fekete meleg�t�met az egyenruh�mra, m�g a szekr�nyajt�n l�v� t�k�rben megigazgattam a nyakkend�met, miel�tt lementem volna a f�ldszintre. Az �lt�ny r�sze volt egy mell�ny is, �n pedig otthon mindig csak abban voltam. Apa nem volt otthon, mert Londonban volt munk�ja, �gy h�t k�zben �lland�an kimaradt, csak h�tv�gente volt vel�nk, anya pedig m�r r�gen lel�pett, mint mindig. Kaj�t csomagolt nekem, miel�tt elment volna. Miut�n azt eltettem a h�tizs�komba, megreggeliztem, azt�n egy fogmos�st k�vet�en kaptam egy SMS-t Mason-t�l, hogy k�t perc m�lva n�lam lesz. Term�szetesen a h�tf� reggel t�rt�ntek ut�n nem mondtam neki, hogy ne fuvarozzon engem az akad�mi�ra, egyr�szt, mert m�r a c�l el�tt nem akartam megnehez�teni a dolg�t azzal, hogy megkock�ztatom, hogy t�l nyilv�nval�v� teszem neki az �rzelmeimet Lara ir�nt, m�sr�szt pedig mert egy b�szke �s er�s f�rfinak gondoltam magam, ennyit teh�t ki kellett b�rnom.

Amikor meghallottam a dud�l�st odakintr�l, magamra kaptam az �lt�ny�m kab�tj�t �s az iskol�t�l kapott kab�tot is, azt�n miut�n a cip�met �s a s�lamat is felvettem, kimentem a h�zb�l. Az ajt� kulcsra z�r�sa ut�n besz�lltam Mason aut�j�ba, az any�s�l�sre. A lej�tsz�b�l hangosan sz�lt a Hells Bells album.

• Reggelt, Ryan. – �dv�z�lt vigyorogva Mason.

• Neked is. – elind�totta a motort �s kihajtott az utc�b�l, �n pedig r�vid m�rlegel�s ut�n v�g�l r�k�rdeztem – Na helyzet? – erre azonnal elkomorult az arca, ami egy�rtelm�en azt jelentette, hogy m�g mindig nem kapott semmilyen visszajelz�st. �letemben el�sz�r k�nnyebb�ltem meg ennyire annak hallat�ra, hogy nem j�rt sikerrel egy l�nyn�l.

• M�g mindig semmi. Az SMS-eimre sem v�laszol.

• Nyilv�n oka van r�.

• De szeret, ez nyilv�nval�. Aj�nd�kot is vett nekem, �gyhogy nem �rtem, mi a baj. – ha tudn�d, hogy nekem is adott valamit, nem lenn�l ebben ilyen biztos. Egy�rtelm�, hogy nincs oda �rted, ember.

Innent�l nem besz�lgett�nk. Nem mondtam semmit, �s � is ismert m�r annyira, hogy tudja, majd �n megsz�lalok, ha besz�lgetni akarok. Hab�r ez�ttal n�h�ny perc m�lva nem b�rta tov�bb, �s m�gis megjegyzett m�g valamit.

• Azon gondolkodtam, ma m�gis �rte k�ne mennem. Akkor legal�bb szemt�l szemben megk�rdezhetn�m, hogy mi a v�lasza. M�r eg�szen biztosan van, csak nem meri megmondani. – ahogy besz�lt, lassan r�n�ztem, �s a fejemet t�masztva figyeltem �t.

• Van neki. De ne er�ltesd. – ennyi volt az �sszes tan�cs, amit adtam neki, �s mint eddig mindig, most is hallgatott r�m.

A Briar-Rose el�tt elhaladva kicsit lelass�tott, nyilv�n azt figyelte, Lara ott van-e az akad�mi�ba s�t�l� l�nyok k�z�tt. De nem volt. �jra felgyors�tott, hogy a mi iskol�nkhoz hajtson, ott pedig az �p�let el�tti parkol�ban szemet sz�rt az Austin, Rick, Richie �s a Midday ikrek alkotta csoport.

• Reggelt. – �dv�z�ltem �gy �ltal�noss�gban mindenkit, miut�n odal�ptem hozz�juk.

• Cs�, Ryan! – karolta �t a nyakamat azonnal Rick. �jabban szok�sa volt barackot is adni az emberek fej�re, de velem kiv�telt tett. Tekint�ly? Tal�n. Vagy csak tiszteletben tartotta, hogy gy�l�l�m, ha ezt csin�lj�k velem.

• Elgy�t�rtnek l�tszol, t�rt�nt valami az este? – vigyorgott r�m Jason. Kifejez�stelen arccal meredtem r�, mire r�h�gve v�llat vont – Ok�, tudom, csak h�ly�skedtem. – egy f�loldalas mosoly sejlett fel a sz�m szeglet�ben, Rick pedig azonnal let�madta Mason-t, ahogy a csoportunkhoz l�pett, hab�r m�g mindig nem engedett el engem. Gondolom ki�lvezte a helyzetet, hogy a nyakamon cs�nghet.

• H�, Mason! Te tot�l k�szen vagy. Mi t�rt�nt? – Rick r�m n�zett, �n pedig vissza r�. Ebb�l azonnal lev�gta, mi a helyzet – Mi nem t�rt�nt? – jav�totta ki a k�rd�s�t, mire �n elengedtem egy halk nevet�st, a t�bbiek pedig hangosan felr�h�gtek. Zsebre v�gtam a kezeimet, Mason pedig szikr�z� pillant�st k�ld�tt Rick fel�.

• Nem �r vissza. – k�z�lte a t�ny�ll�st Mason.

• Nem csod�lom. – sz�lalt meg v�llat vonva Austin – Oka van r�.

• Igen, Ryan is ezt mondta.

• Akkor az �gy is van. – sz�gezte le Austin r�h�gve, r�m szegezve a tekintet�t. A jelek szerint Mason nem hallott ki egy �rnyalatnyi utal�st Austin mondat�b�l. Abb�l, ahogy fogalmazott, sim�n egy�rtelm�v� v�lt, hogy tud valamit Lar�r�l.

• Uraim, m�gis meddig tervezik m�g, hogy odakint �csorognak �s hangoskodnak? Az �r�juk k�t percen bel�l elkezd�dik! – a magyartan�r kiab�lt ki nek�nk az els�r�l. R�gi b�tordarab volt m�r a suliban, az �r�ja pedig h�rom percet sietett, de valami�rt ez eddig m�g nem t�nt fel neki. �s igen, n�la a cseng� k�sett, nem az � �r�ja sietett.

• Na menj�nk, k�l�nben kapunk a n�cit�l. – r�h�g�tt Rick. Eleresztett, azt�n mindannyian bement�nk az akad�mi�ra. Tekintettel arra, hogy Mason elmer�lt a telefonkijelz�j�nek b�mul�s�ban, f�lre tudtam h�vni Austin-t.

• Mi az? – k�t szekr�ny k�z�tt, a faln�l �lltunk. Mik�zben besz�ltem, kik�pte a r�g�t a mellett�nk l�v� kuk�ba.

• Tudsz valamit Lar�r�l? – azonnal kapcsolt.

• Aha. Tegnapel�tt tal�lkoztam vele a Briar-Rose el�tt. – felszaladt f�l szem�ld�k�m. Term�szetesen nem az�rt, mert csod�lkoztam volna, hogy ott volt. Nyilv�nval�, hogy ott van, ha egyszer a bar�tn�je is oda j�r. L�tta rajtam, hogy �rdekelnek a r�szletek is, �gyhogy folytatta – Nem aludt �jszaka, �s f�radt volt. Ennyi. Hab�r szerintem k�ze lehet Mason-h�z. – tette m�g hozz� n�h�ny pillanatnyi megfontol�st k�vet�en. Erre csak b�lintottam.

• Szerintem is.

• Gondolod, kiakasztotta Mason k�rd�se? – v�llat vontam.

• Tal�n. Logikus magyar�zatnak t�nik. Tal�n a legracion�lisabbnak. – Austin elvigyorodott.

• Te �s a sz�kincsed. – r�h�g�tt. Egy mosoly sejlett fel az arcomon, azt�n a szekr�nyemhez s�t�ltam. Ledobtam magamr�l a kab�tomat �s kivettem a k�nyveket, amik kellettek a dupla matekra, Austin pedig k�vette a p�ld�mat. Az oszt�lyterembe pontosan csenget�s ut�n n�h�ny m�sodperccel �rt�nk be, miel�tt viszont bel�pt�nk volna, Austin a f�lembe suttogott – K�sz sz�pen m�g egyszer.

Mondani akartam neki, hogy ne merje m�g egyszer megk�sz�nni, mert Page-t�l is folyamatosan ezt hallom, de tudtam, hogy sz�nd�kosan azt az id�pontot v�lasztotta ki arra, hogy ezt mondja, mert tiszt�ban volt vele, hogy az oszt�ly el�tt m�r nem fogok semmit sem v�laszolni neki. Na igen, Austin j�l ismert m�r. Meg mertem volna kock�ztatni azt is, hogy a kapcsolatom is szorosabb volt vele, mint Mason-nel, f�leg az ut�bbi id�ben. Elv�gre Mason sosem figyelt oda r�m el�gg�, Austin n�la mindig is sokkal k�r�ltekint�bb volt. A spekul�lgat�st viszont k�nytelen voltam f�lretenni a trigonometriaf�ggv�nyek �s logaritmusok kedv��rt az els� k�t �ra erej�ig. A harmadik �r�n a p�nzforgalomra �sszpontos�tottam az �sszes idegemet, a negyedik gyakorlati �ra volt, az �t�dik informatika, hatodik �s hetedik dupla tesi, a nyolcadik pedig m�g egy matek. Azt�n v�ge volt a napnak, m�r ami az akad�mi�t illeti. Ut�na fociedz�s�nk volt, csak azt k�vet�en mehett�nk haza. Mason hazavitt, mint mindig, amikor �ppen nem motorral mentem. Otthon folyamatosan kattogott az agyam. Meg�rtam a h�zimat, azt�n bekapcsoltam a g�pemet, de az sem k�t�tte le el�gg� a figyelmemet. �reztem, hogy besz�lnem kell valakivel. Hangosan is hallanom kellett a gondolataimat, hogy tiszt�bban l�ssak a fejemben. Nem volt k�rd�s, ki az ide�lis partnerem ehhez – egyetlen erre megfelel� embert ismertem csak.

�t�lt�ztem egy farmerba, az amerikai focis pulcsimba, aminek a bal oldal�n egy R bet� d�szlett, �s a b�rdzsekimbe, azt�n motorra pattantam �s elviharzottam a c�lszem�ly h�z�hoz. Lez�rtam a motort, azt�n csengettem.

• Igen? – hallottam meg Page hangj�t az ajt� m�g�l.

• Ryan vagyok. – azonnal kiny�lt el�ttem az ajt�.

• H�t te? – pislogott r�m meglepetten a l�ny. V�llat vontam.

• Besz�lnem kellett valakivel, �s te vagy az egyetlen alkalmas ember. – k�z�ltem vele kerek-perec a t�ny�ll�st – Bemehetek?

• Persze, gyere csak. – f�lre�llt, �n pedig bes�t�ltam – Neked k�sz�nhetem, hogy �sszej�tt�nk Austin-nal, �gyhogy j�v�k neked n�h�nnyal. – jegyezte meg j�t�kosan, mire felmordultam. M�r ink�bb nem vettem a f�radts�got, hogy k�tekedjek, hogy nem kell �lland�an felemlegetni �s megk�sz�nni, legf�k�ppen �gy, hogy tudtam, am�gy is folytatn�k, ak�rmit mondok nekik. Ler�gtam a cip�imet, azt�n a l�nyra n�ztem. – K�rsz valamit?

• Nem, semmit. Csak besz�lni szeretn�k veled valamir�l. – l�ttam az arc�n, hogy ezzel megleptem, de v�g�l csak felinvit�lt a szob�j�ba. Felaj�nlotta, hogy �ljek az �gy�ra, de �n ink�bb az azel�tti sz�nyeg�n foglaltam helyet.

• Mir�l van sz�? – �lt le velem szemben, miut�n odah�zta mag�nak egy m�sik sz�nyeg�t – Valami komoly? – elvigyorodtam.

• Tudod, hogy nem lenn�k itt, ha nem lenne komoly. – erre elmosolyodott �s b�lintott.

• Igaz. �s �n miben tudok seg�teni? – v�llat vontam.

• Tulajdonk�ppen semmiben. Csak besz�lni szeretn�k err�l valakivel.

• �. H�t, rendben. Mir�l van sz�? – ism�telte meg a k�rd�st.

• Lar�r�l. – nem hiszem, hogy vannak arra szavak, mennyire meglepett arcot v�gott, ahogy kimondtam azt a nevet.

• Ok�. – sz�lalt meg kiss� bizonytalanul elny�jtva a sz�t – Mi van vele?

• Semmi. Csak d�h�t, hogy Mason� lesz. – sz�geztem le, m�g mindig teljesen higgadtan. Page arca m�g meglepettebb lett, m�r ha az lehets�ges volt.

• �s err�l mi�rt velem besz�lsz? Lar�val k�ne.

• Nem. Csak veled besz�lhetek err�l. Austin-nal nem lett volna j� �tlet, mivel sr�c, mint �n, �gyhogy az �rzelmes besz�dt�m�k kil�ve. Lar�val pedig k�s� m�r besz�lni.

• M�r mi�rt lenne k�s�?

• Mason miatt.

• Mit k�vetett el? – erre felszaladt f�l szem�ld�k�m.

• J�rni akar Lar�val. Nem mondta m�g neked?

• Ami azt illeti, mondta. – lassan felh�zta f�l v�ll�t, �s a parkett�ra n�zett. Nem tudtam mire v�lni ezt a gesztust. A testbesz�de �s ahogy kiejtette a szavakat, fesz�lts�get keltett bennem.

• T�rt�nt valami? – megr�zta a fej�t.

• Folytasd.

• A l�nyeg, hogy valakinek el szerettem volna mondani, mennyire felbosszantott, amit Mason m�velt Lar�val. – Page b�lintott, �s fesz�lt figyelemmel hallgatott – Kezdett�l fogva meg volt k�tve miatta a kezem, �gyhogy es�lyem sem volt odamenni Lar�hoz, �s elmondani neki, mennyire szimpatikus volt nekem.

• Mi�rt nem mondtad neki?

• Nem �rted? Mason a legjobb bar�tom, �rul�ssal lett volna egyenl�, ha arra a csajra hajtok, aki neki is tetszik! A kezdetekt�l fogva fl�rt�lt Lar�val, az�rt voltam k�nytelen teljesen passz�van viselkedni vele minden egyes alkalommal, amikor egy�tt voltam vele, vagy ha egy �sszej�vetelen tal�lkoztunk. Eszm�letlen fesz�lts�get keltett bennem Mason. Szerintem m�g sosem voltam r� olyan m�rges, mint ez alkalommal. M�g akkor is er�ltette ezt az eg�szet, amikor egy�rtelm� jelz�seket kapott Lar�t�l, hogy nem k�v�ncsi r�. Egyr�szt ideges�t, ami�rt Lar�t ennek a tehernek kitette, m�sr�szt pedig mert full leszarta, hogy �n is ott vagyok. Mondjuk Mason nem tudta, hogy nekem is tetszik Lara, de nem is akart r�la tudom�st venni. Voltak id�szakok, amikor �gy �reztem, t�l nyilv�nval� volt a viselked�sem, de m�g akkor sem t�nt fel neki semmi, mert neki �gy k�nyelmesebb volt. Minden �ldott nap minden perc�ben att�l rettegek, hogy Mason egyszer csak bejelenti, hivatalosan is j�rnak Lar�val, nekem pedig akkor el kell majd j�tszanom a boldog havert, aki vele �r�l. – kezdtem magam �gy �rezni, mint egy duzzog� gyerek, �gyhogy ink�bb befogtam. Ahogy Page-re n�ztem, a l�ny arc�n l�tszott, hogy rengeteg gondolat kavarog egyszerre egy id�ben a fej�ben.

• Figyelj... – sz�lalt meg v�g�l, legal�bb m�sf�l percnyi csendet k�vet�en – ...sz�val te... azt mondod, hogy szerelmes vagy Lar�ba?

• Azt. – kicsit kiakadtam, ami�rt ez a viszonylag l�nyegtelen r�szlet maradt meg benne a dilemm�m helyett, de nem mondtam ink�bb semmit. Ok�, l�ny. M�s t�szta, m�s szok�sok, m�s szemsz�g. M�g hozz� kell szoknom.

• Akkor most azonnal pattanj fel a motorodra, �s mondd ezt el neki!

• Tess�k? Dehogy! Nem figyelt�l r�m az el�bb?

• Ez nem aj�nlat volt, hanem utas�t�s! – elh�lve n�ztem r�. Mi van? – Lara tegnap s�rva h�vott fel, hogy nem b�rja tov�bb. Ma is besz�ltem vele, hogy megnyugtassam, alig f�l �r�ja ment el. Azt mondta, az�rt nem v�laszolt m�g Mason-nek, mert egyr�szt abban rem�nykedett, hogy te majd l�psz valamit, m�sr�szt meg mert nem tudna neki nemet mondani, nehogy megb�ntsa. Nem akar egy�tt lenni Mason-nel, mert nem szereti. � t�ged szeret, nem a haverodat! Csak az�rt nem mondta el neked, hogyan �rez ir�ntad, mert a viselked�sed alapj�n azt hitte, nem �rdekel t�ged. Annyi a probl�m�ja, hogy nincs el�g b�tors�ga nemet mondani Mason-nek, mert olyan m�rt�r, hogy ink�bb saj�t mag�t sanyargatn� abban a kapcsolatban ahelyett, hogy Mason �rz�seit megb�ntan�. De ha te oda�ll�tan�l hozz�, hogy szereted, �s egy�tt szeretn�l lenni vele, eg�szen biztosan igent mondana! �gyhogy most azonnal h�zz�l el hozz�, �s nem mondom ezt m�g egyszer! – k�pnyi-nyelni nem tudtam, csak kikerekedett szemekkel b�multam. Szerintem m�g a fele sem jutott el az agyamig annak, amit mondott. Vagy csak t�l sz�rre�lisnak t�nt, �s nem akartam elhinni.

A testem ennek ellen�re l�that�an tudta, mit kell tennie: gondolkod�s n�lk�l felpattantam, �s az ajtaj�hoz siettem, de ott bele�tk�ztem Austin-ba.

• Est�t, h�t te? – pislogott r�m Austin meglepetten, de mosolyogva.

• Csak besz�lgett�nk. – hagytam r� a sr�cra, azt�n leviharzottam a f�ldszintre, egyenesen a fekete Adidas sportcip�mh�z.

Egy pillanat t�red�ke alatt magamra kaptam, a kezeim viszont remegtek a hirtelen testembe robbant adrenalinl�ket hat�s�ra. A stresszhormon hat�s�t r�ad�sul csak fokozt�k az agyamig fokozatosan eljut� inform�ci�t�red�kek, amiket Page v�gott a fejemhez n�h�ny perce a kirohan�sa k�zben. �n pedig ezzel p�rhuzamosan egyre tiszt�bb k�pet kaptam arr�l, mekkora barom voltam m�r az elej�t�l fogva. Tot�lisan fittyet h�nyva a j�gre �s h�ra, a motorommal v�gigsz�guldottam az �sszes utc�n, am�g v�gre az Aurora Street-re �rtem. Hamar megtal�ltam a 21-es h�zat. Ott a h�val bor�tott f�re parkoltam, azt�n egyenesen az ajt�hoz siettem, szinte futottam. Tudtam, hogy m�r este nyolc is elm�lt, de nem �rdekelt. Mikor ajt�t nyitottak, nagyot dobbant a sz�vem.

• J� est�t, besz�lhetn�k Lar�val?