23rd chapter about Lara's weekend in London. :3

23. Fejezet

London

Febru�r 28-�n, vas�rnap Boe-val egy �gyban �bredtem. A bar�tn�mnek nem volt t�l sok a tanulnival�ja, �s szakdolgozatot sem kellett �rnia az elk�vetkezend� id�szakban, �gyhogy ism�t tudunk id�t szak�tani egym�sra – pontosabban ism�t bele tudott s�r�teni engem a zs�folt napirendj�be. Amint felaj�nlotta, hogy l�togassam meg 27-28-�n h�tv�g�n, azonnal igent mondtam. A londoni koll�gium�ba mentem el. Term�szetesen az � szob�j�ban aludtam, amit egy m�sik l�nnyal, Fate Black-kel osztott meg. Fate �s Boe nagyon j�ban voltak egym�ssal. Fate a helyi �ltal�nos iskol�ban adott t�nc�r�kat. Miut�n �sszeismerkedtem vele, megtudtam, hogy a k�z�piskol�s �vei alatt akt�van tanult t�ncolni. Vide�kat is mutatott p�r fell�p�s�r�l, illetve k�peket a tanoncair�l. Elmond�sa szerint m�r tizen�t �vesen el akart menni otthonr�l, mert szabad l�lek, �s nem szereti, ha valaki t�ls�gosan behatol a mag�nszf�r�j�ba. Meg�rtettem a probl�m�j�t, hiszen �n sem szerettem, amikor szinte „fojtogattak” a k�r�l�ttem l�v�k – �tvitt �rtelemben persze. K�l�n�sen tetszett, hogy k�nnyen el lehetett besz�lgetni vele – ny�lt, kedves, mosolyg�s l�ny volt, �s szerintem emiatt �rtett�k meg egym�st t�k�letesen Boe-val is, l�v�n a bar�tn�m is hasonl� term�szet volt.

Mivel Boe sz�let�snapja febru�r 10-�n van, hoztam neki aj�nd�kot is. K�ldtem neki ugyan egy SMS-t a piros bet�s napj�n, de azt nem tartottam el�gnek – hiszen ha bar�tn�k vagyunk, akkor bar�tn�k vagyunk, �n pedig bar�ti k�teless�gemnek tartom, hogy megaj�nd�kozzam, puszt�n mert szeretem. Egy portr�t adtam neki, amit �n k�sz�tettem r�la. Nagyon tetszett neki, a f�lig �r� sz�j�t le sem lehetett t�r�lni az arc�r�l. K�l�n�sen boldogg� tett, ami�rt �r�met tudtam okozni neki. A k�t l�nnyal elment�nk a London Eye-ra, elvittek engem a 2012-es olimpia helysz�n�re s�t�lni, �s mivel az �ri�sker�kkel szemk�zti oldalon van a Big Ben, a h�don �llva azt is megcsod�ltuk. K�sz�tett�nk magunkr�l p�r k�pet a f�nyk�pez�g�pemmel, amit a sz�leimt�l kaptam sz�linapomra, szombat este pedig azokat n�zegett�k Boe �gy�n �lve. �ppen nagyon bele voltunk mer�lve az egyik k�pbe – azon nevett�nk, mert pont elkaptuk, amikor az egyik n� haj�t az arc�ba f�jja a sz�l �s egy felett�bb el�ny�s arcot v�g hozz�, felt�telezhet�en valami artikul�latlan hangot kiadva a sz�j�ba ker�lt haja miatt – amikor kopogtak az ajt�n. Boe ment oda ajt�t nyitni.

• Szia, Cone. – az ajt� fel� n�zt�nk Fate-tel. �n nem tudtam, kir�l van sz�, csak azt hallottam, ahogy a bar�tn�m besz�l vele.

• Az�rt j�ttem, hogy megk�rdezzem, van-e kedvetek elj�nni a buliba. Dennis megh�vott p�r embert, de megint egy t�meg cs�d�lt �ssze a v�g�n, �gyhogy hivatalos mindenki.

• Nem is tudom... nem hiszem, hogy tudunk menni. Vend�g�nk van.

• Vend�getek? – hallatszott a sr�c meglepett hangja. P�r m�sodpercre r� pedig megl�ttam a r�zv�r�s haj�, sz�rk�sk�k szem� Cone-t. Egy fejjel volt magasabb Boe-n�l, teh�t nagyj�b�l 173 centi k�r�l lehetett – Szerintem nem g�z, j�het � is. – utalt r�m, azt�n Boe-t�l elfordulva az �gyhoz l�pett, hogy bemutatkozzon nekem – Cone Taylor, nagyon �rvendek.

• Lara Lockwood, r�szemr�l a szerencse. – a kezemet ny�jtottam fel�, majd kezet r�ztunk.

• Akkor j�tt�k? – n�zett sz�t h�rmunkon. V�llat vontunk, azt�n v�g�l is �gy d�nt�tt�nk, hogy csatlakozunk. �letemben el�sz�r vettem r�szt egyetemista bulin, m�ghozz� azel�tt, hogy egy�ltal�n egyetemista lettem volna. Ezt az apr�cska t�nyt figyelmen k�v�l hagyva azonban csak k�vett�k a sr�cot. Boe besz�lt Cone-nal, addig Fate �s �n sz�rakoztattuk egym�st. Egy telefonsz�mcser�t is megejtett�nk �t k�zben a l�nnyal, hogy k�s�bb is kapcsolatba tudjunk l�pni egym�ssal. Megk�rdeztem, milyen az egyetem, hogy �rzi mag�t, milyen szakon van, milyen sz�nvonal� az oktat�s, �s hogy �gy �sszess�g�ben meg�ri-e oda j�rni. Hiszen �n is az utols� �vemet tapostam a k�z�piskol�ban... – Meg�rkezt�nk. – fordult h�tra Cone. Ahogy feln�ztem, l�ttam, hogy a Green Hood b�rba hozott minket. A sr�c ut�n mi h�rman is bel�pt�nk. K�rben�ztem. Egyetemist�kt�l hemzsegett az eg�sz helyis�g. Cone intett nek�nk, hogy k�vess�k. – Gyertek, bemutatlak titeket n�h�ny haveromnak. – Boe m�r ismerte �ket, � gyakrabban j�rt el bulizni, mint Fate, �n pedig abszol�t ismeretlen voltam a k�rny�ken, �rthet� okokb�l. Sz�ke bar�tn�m �t k�zben lemorzsol�dott kis csapatunkt�l, mert odasz�ltak neki, hogy csatlakozzon egy m�sik t�rsas�ghoz. R�videsen meg�rkezt�nk Fate-tel a Cone �ltal eml�tett csoporthoz – Sr�cok. – a r�zv�r�s haj� megsz�l�t�s�ra a n�gy sr�c fel�nk fordult – Be szeretn�k mutatni nektek valakiket. – erre a kijelent�s�re a nyolc szemp�r r�nk szegez�d�tt.

• Gerard Walker. – l�pett el�m az egyik. R�vid, k�z�pbarna haja volt, viszont egy hosszabb tincs l�gott le az arca bal sz�l�n, ezzel egyfajta keretet adva neki. Z�ldesbarna szemei voltak, amit ez�ttal az eny�mekbe f�rt.

• Lara Lockwood.

• Itt tanulsz? M�g nem l�ttalak errefel�. – ivott egy kortyot az ital�b�l, k�zben a tekintet�t egy pillanatra sem v�ve le r�lam. Megr�ztam a fejem.

• Nem, nem ideval�si vagyok. Csak a bar�tn�met l�togattam meg.

• A bar�tn�det? Ki az?

• Boe Slithering. – a sr�c erre b�lintott.

• Igen, tudom ki az. Ismerem. Egy�tt van vele irodalmam. – elmosolyodtam. Az volt Boe kedvenc t�rgya – Na �s te?

• Igen? – pislogtam r� k�rd�n.

• Ha nem itt, akkor hol tanulsz?

• Hastings. Tulajdonk�ppen m�g nem vagyok egyetemista. – vallottam be. Erre meglepetten n�zett r�m.

• Nem mondod? Pedig annak n�ztelek. A nyakamat tettem volna r�.

• Az utols� �vemet j�rom. – egy apr� mosoly sejlett fel a sz�m sark�ban. �sszeszorult a sz�vem, ha csak arra gondoltam, hogy h�rom h�napon bel�l v�ge lesz mindennek. R�ad�sul Ryan-t sem l�thatom majd az egyetem miatt.

• Milyen ir�nyban szeretn�l tov�bbmenni?

• Re�l vonal. – mikor l�ttam, hogy hitetlenkedve n�z vissza r�m, hozz�tettem – Hat�rozottan.

• �s azon bel�l milyen t�m�k �rdekelnek?

• Tulajdonk�ppen b�rmi. A fizik�t lesz�m�tva. – elvigyorodott.

• Nem szereted?

• De igen, egyed�l a dinamikai r�szt r�hellem.

• Azt �n sem szerettem. – egy pillanatra h�tran�zett, �t a m�g�tte l�v� pulton, aminek t�maszkodott – Iszol valamit?

• Nem, k�sz. – felvonta f�l szem�ld�k�t.

• Mi�rt nem? – v�llat vontam.

• Egyszer�en csak nem. Nem kell mindenre magyar�zatot keresni. – ezen nevetett, azt�n miut�n rendelt mag�nak egy �jabb adag whiskey-t, a fej�vel egy asztal fel� b�k�tt.

• Le�l�nk? – amint odan�ztem, azonnal meg�rtettem, mire c�loz; az asztaln�l �l�k �ppen p�kereztek, � pedig azt akarta, hogy csatlakozzunk be. Tekintettel arra, hogy nekem nem voltak t�lzottan j� intu�ci�im a p�kerhez, ink�bb nemet intettem a fejemmel – Ugyan m�r. – nevetett megint – Laz�ts kicsit. – fels�hajtottam, azt�n Fate-hez fordultam, aki �ppen egy m�sik sr�ccal besz�lgetett. A fi� szint�n egyike volt Cone bar�ti k�r�nek. Miut�n ezt lerendeztem, az asztalhoz mentem Gerard-dal.

• H�, mi a p�lya? – fogadt�k a barn�t a t�bbiek – A csaj? – utalt r�m felett�bb kedvesen a k�rdez�. Alig l�that�an �sszevontam a szem�ld�k�met, de nem mutattam k�l�n�sebb jel�t az idegess�gemnek, ami�rt kicsit lekezeltek.

• �j itt. Gondoltam j�tszhatn�nk mi is. – m�r �ppen nyitottam a sz�mat, hogy ellenkezzek, de le�ltettek az egyik sz�kre, �s az orrom al� dugtak �t lapot. Ryan-nel az�ta p�kerezt�nk m�g p�rszor, �s megtan�totta, mik a nyer� alakzatok, de a l�nyeg az�ta sem v�ltozott; m�ghozz� az, hogy soha egyszer sem tudtam megverni �t, �gyhogy mindig �n maradtam ruha n�lk�l a v�g�n. Az eml�k hat�s�ra egy spont�n, nosztalgikus mosoly sejlett az arcomra, mialatt elm�ly�lten r�v�ltem bele az asztallap csod�latos xil�m �s flo�m k�rvonalaiba. �, igen, m�g nem is mondtam: a biol�giatan�rom kicsit komolyan vette a tant�rgy�t. Szakmai �rtalom, m�r ha lehet ezt �gy h�vni. Lassan kif�jtam egy nagyobb adag leveg�t, azt�n megn�ztem a lapjaimat. Alig hittem a szememnek.

• A t�tek? – n�zett k�rbe a kor�bbi bunk� sr�c.

„Most tessz�k be a t�teket...” Szinte hallottam magamban Ryan hangj�t, ahogy tan�tott p�kerezni. Mindenki tett valamennyit az asztalra. Nagyr�szt �tvencentesek �s egy fontok ker�ltek el�. �n is bedobtam egy fontot, Gerard pedig tartotta a t�tet. „Ezeket mindenkinek tartani kell, vagy bedobni a lapjait, �s kisz�llni a leoszt�sb�l...” Lement p�r k�r, �s �gy �reztem, ez�ttal nyer�sre �llok. Persze azt sem lehetett kiz�rni, hogy csak m�s volt m�sok ellen j�tszani. Sose lehet tudni, mikor �rdemes a meg�rz�sekre hallgatni. Egy ideig folytat�dtak az emel�sek, egyre durv�bb t�tek ker�ltek le az asztalra, �n viszont t�k�letesen higgadt maradtam. Nem is �rtettem saj�t magam, hiszen ez sokkal nagyobb t�t� volt, mintha csak Ryan-nel j�tszottam volna a mi megszokott vetk�z�s p�ker�nket. Azt�n egyszer csak el�rt�nk arra a pontra, amikor m�r senki sem akarta tov�bb emelni az asztal k�zep�n l�v� – meglehet�sen komoly – �sszeget. „Ha senki sem emel, felfedik a lapokat, �s a legmagasabb �rt�k� elviszi az �sszes t�tet.” Mindenki az asztalra fektette a lapjait. A mellettem �l� Gerard t�k�letes magabiztoss�ggal mutatta meg a k�rty�it a nagyk�z�ns�gnek – sz�nsora volt. Miut�n mindenki megvolt, rajtam volt a vil�g szeme. Ahogy lefektettem a kezemben tartott lapokat, elk�pedt szemp�rok szegez�dtek r�m. Ugyan�gy gy�ztem, mint ahogy a legeslegels� alkalommal Ryan cs�ny�n elvert engem – egy royalfl�ssel.

• Ezt meg hogy... – kezdte volna k�rdezni Gerard, de elakadt a szava. Hitetlenkedve n�zett fel r�m – Ezt hogyan...? – v�llat vontam, �s sz�lesen elvigyorodtam.

• J� tan�rom volt. – magamban m�g hozz�tettem, hogy „�s kevesebb alkohol”, azt�n v�gign�ztem a t�bbieken is. Az alkohol idegm�reg, ez�rt nem is kedveltem t�ls�gosan. Szerintem nem t�lzok, ha kijelentem, hogy akkor, ott, ann�l az asztaln�l az �n idegsejtjeim voltak a legszalonk�pesebbek.

• Egy royalfl�st akkor se lehet csak �gy kirakni! Ez elk�peszt�! – ism�telten v�llat vontam. Bes�p�rtett�k velem a nyerem�nyt, viszont b�rmennyire akart�k is, hogy j�tsszak, a tov�bbi j�t�kokb�l kimaradtam. Meg sem mertem sz�molni a n�lam l�v� �sszeget. �gy d�nt�ttem, jobb, ha a sz�vrohamot ink�bb otthonra tartogatom. �szre sem vettem, hogy az elm�lt id�szak alatt mennyit fejl�dtem Ryan keze alatt, hiszen egyed�l annyit fogtam fel az eg�szb�l, hogy Ryan-en rajtamaradt az �sszes ruh�ja, m�g engem csontra levetk�ztetett minden egyes alkalommal. Mondjuk t�ny, hogy a k�s�bbiekben m�r el�fordult, hogy egy-egy ruhadarabt�l meg kellett v�lnia, de egyn�l t�bbet sose tudtam leszedetni r�la. Nem csoda, hogy nem t�nt fel egy�ltal�n a fejl�d�sem. Visszamentem a pulthoz, de akkor egy kezet �reztem a v�llamon. F�lig felvont szem�ld�kkel fordultam h�tra, hogy megn�zzem, ki az. Gerard volt – Ez nem volt semmi, te l�ny! Zseninek kell lenni, hogy valaki kirakjon egy olyat. – �gy d�nt�ttem, nem leszek ill�zi�rombol�, �s nem vallom be, hogy igaz�b�l halv�ny lila g�z�m sem volt arr�l, mit csin�lok. Egyed�l annyi jutott el az agyamig, hogy g�piesen teszem a dolgom, de ennyi. Azt�n hogy a v�g�n egy royalfl�s van a kezemben.

• Nos... k�sz. – elvigyorodott, azt�n v�llat vont. Magamban h�l�t adtam Ryan-nek a sz�ves k�zrem�k�d�s��rt, noha nem pont ez volt a c�lja.

• Most sem iszol semmit?

• Nem. Nem szoktam alkoholt inni. – hitetlenkedve nevetett.

• Ne mondd. Legal�bb egyet igy�l meg.

• Nem, t�nyleg nem. – fels�hajtott, azt�n csak �sszeborzolta a hajamat.

• H�t j�l van, te tudod. – a homlok�t az eny�mnek t�masztotta, �s lehunyt szemekkel mosolygott. �szt�nb�l elh�ztam a fejem – Mi az?

• T�l k�zel hajolt�l.

• Ennyire f�l�nk vagy?

• Nem, csak te itt�l t�l sokat. – sz�geztem le.

• Ugyan m�r. Egyr�szt alig ittam eddig, m�sr�szt pedig nincs ebben semmi rossz. – megint k�zel hajolt, f�l karj�t pedig a derekam k�r� fonta – Tetszenek az olyan l�nyok, akik talpraesettek �s megvan a magukhoz val� esz�k. – miut�n ezt suttogta, lehajolt, viszont miel�tt meg tudott volna cs�kolni, egy iszonyatos er�s pofont kevertem le neki. Akkor�t csattant a tenyerem az arc�n, hogy m�g a t�l�nk t�z m�terre l�v�k is hallott�k, holott a zene el�g hangosan �v�lt�tt.

• Mit k�pzelsz magadr�l? Arra nem is gondolsz, hogy tal�n foglalt vagyok? – h�borodtam fel. Ennyire m�g aligha lehettem d�h�s valakire. A sr�c csak �rtetlenkedve d�rzs�lgette az arc�t ott, ahol megcsaptam. Bizony�ra bizsergett.

• Foglalt?

• Igen. – nagy �nuralom kellett, hogy ki ne ejtsek a sz�mon valami s�rt�t, illet�leg valami k�romkod�st. Jobbnak l�ttam, ha szimpl�n csak befogom a sz�m, k�l�nben nem mertem volna garanci�t v�llalni magamra.

Cone felr�h�g�tt az egyik sarokban a jelenet l�tt�n – szerintem m�g sosem l�tta a haverj�t �gy be�gni, f�leg ennyi ember el�tt. Boe �s Fate is odaj�ttek. �k tiszt�ban voltak a kapcsolati st�tuszommal, �gyhogy cseppet sem lepte meg �ket a cselekedetem. Cone �s a m�g t�bbnyire j�zan haverjai visszak�s�rtek minket a koleszba, ahol a l�nyokkal elment�nk lefek�dni – hullaf�radtak voltunk.