22nd chapter about Lara & Ryan spending their day together. Rather just an episode, though, but still good. :3

22. Fejezet

Egy�tt

R�gen volt olyan nyugodt az �lmom, mint aznap �jjel. A szemeimet lassan nyitottam ki, �s el�sz�r el sem akartam hinni, hogy a m�lt �jszakai esem�nyek val�sak – mert igen, az els� dolog, ami eszembe jutott, az az �jszaka volt. Ryan v�gig f�l�ttem volt, �s hihetetlen figyelmes �s gyeng�d volt velem. A nyak�ban ott l�gott a t�le kapott nyakl�nc egyik fele, ami m�g a s�t�tben is l�tszott, miut�n a szemeim hozz�szoktak a s�t�ts�ghez. T�bbsz�r megcs�kolt, �n pedig k�r� fontam a karjaimat – a bal a haj�val j�tszadozott, m�g a m�sik a h�ta k�r�l pihent. Ism�t l�gyan v�gigh�ztam az ujjaimat a gerince ment�n h�z�d� v�lgyben. Tetszett, ahogy megremegett emiatt, mondjuk nem csod�lkoztam rajta; alig �rtem hozz� a b�r�hez, teh�t gyakorlatilag a csikiz�s hat�r�n voltam. De akkor is csak mosolygott r�m, �s adott egy �jabb cs�kot, miel�tt azt suttogta volna, hogy „szeretlek”.

Ahogy mindezt v�gigp�rgettem a fejemben, hatalmas mosoly terpeszkedett sz�t az arcomon. �n a h�tamon fekve aludtam el, Ryan pedig mellettem, a has�n. Balra ford�tottam a fejemet, �gy meg is l�ttam a sr�c alv� arc�t – nyugodt, b�k�s, �s gy�ny�r� volt. A k�s�rt�s ellen�re siker�lt meg�llnom, hogy megsimogassam, vagy hogy egy puszit adjak neki, mert nem akartam fel�breszteni. Az amerikai focista pulcsija az �r�asztala mellett �ll� sz�k h�t�ra volt ter�tve – az �v� egy s�t�tebb kir�lyk�k volt, nagyj�b�l mint az �jszakai �gbolt. Az ujjai �s bal oldalon az R bet� feh�r volt. A cs�kok is k�kek voltak, a belseje pedig szint�n feh�r. A k�ny�k�mre t�maszkodtam, �s a ruhadarab�rt ny�ltam. M�r egy ideje fel akartam venni, egyr�szt, mert im�dtam az olyan st�lus� pulcsikat, m�sr�szt pedig mert a bar�tom� volt. Ez nagyj�b�l ugyanolyan jelent�s�ggel b�rt, mint hogy a l�nynak az apja t�ny�rj�r�l elvett �tel a legfinomabb – nos, ugyanez a szab�ly igaz volt a bar�t pulcsij�ra, p�l�j�ra, vagy b�rmi m�sra, ami az �v� volt.

Szerintem a mozgol�d�somra �s a takar� h�z�d�s�ra �bredhetett fel, mert mikor letettem a l�baimat a parkett�ra, �reztem, hogy az ujjai a csukl�mra kulcsol�dnak.

• Hova m�sz? – halkan, �lmos hangon mormogta, ami ez�ttal a szokottn�l is rekedtesebb volt a reggel miatt.

• Sehova. – visszafordultam, hogy egy puszit adjak az arc�ra.

• M�gis k�sz�lt�l valahova. – jegyezte meg.

• Sehova. Csak a pulcsid kell. – erre felnyitotta f�l szem�t, �s r�m n�zett.

• A pulcsim?

• Aha. – vigyorogva b�lintottam. M�g mindig fogta a csukl�mat, mialatt ism�t a pulcsij��rt ny�ltam. Amint a kezemben tartottam, r�gt�n vissza�ltem az �gyra. Az arcomhoz emeltem a ruhadarabot, �s m�lyen a t�d�mbe sz�vtam annak kellemes Ryan-illat�t. Ryan halkan kuncogott.

• Ennyire tetszik?

• Mondhatjuk. M�r egy ideje meg akartam ezt csin�lni. – ahogy ezt mondtam, magamra vettem, �s miut�n begomboltam, megigazgattam magamon. Sokkal nagyobb volt r�m, az ujjaim is alig l�tszottak ki bel�le, de im�dtam. Visszafek�dtem mell�, � pedig az oldal�ra fordult, �s szorosan mag�hoz vont. Tal�n egyetlen fi� sincs tiszt�ban azzal, hogy a bar�tn�j�nek az � holmijai igazi tr�fe�k, illetve erekly�k. Sokkal k�l�nlegesebb a l�nynak, mintha a saj�t, vagy b�rki m�s ruh�j�t hordan�.

• Most olyan illatod van, mint nekem. – elvigyorodtam.

• Nekem tetszik. – a pulcsinak Ryan- �s Drakkar Noir illata volt, teh�t sz�momra a l�tez� legjobb, amit valaha szagolhatok. Bef�szkeltem magam a karjai k�z�, azt�n adtam a mellkas�nak a k�zep�re egy puszit. Olyan k�zel h�z�dtam hozz�, amennyire tudtam, � pedig k�szs�gesen mag�hoz vont. Csak a l�gz�s�t �s a sz�vdobog�s�t hallgattam, noha el�g halk volt mind a kett�. N�h�ny perc m�lva sz�laltam csak meg �jra – Szeretlek. – miel�tt v�laszolt volna, szorosabbra fogta az �lel�st.

• �n is t�ged. – nem dob�l�ztunk annyit ezzel a sz�val. Ha ezt tett�k volna, nem lett volna olyan k�l�nleges, r�ad�sul �n sem hallani akartam, hogy szeret, hanem a tettei alapj�n l�tni. Mondani b�rki tud b�rmit, de bizony�tani m�r kev�sb�. Ahogy a mond�s tartja: „egy tett t�bbet �r ezer sz�n�l”. Az arcomat kismacskam�dra a mellkas�hoz d�rzs�ltem, mire halkan kuncogott – Kismacska lett�l? – k�rdezte j�tszva.

• Dorombolhatok is. – aj�nlkoztam.

• Ne, nem kell. – a hangj�n hallottam, hogy m�g mindig vigyorog.

• Eg�sz biztos? A cicusok szeretik kimutatni, ha szeretnek valakit.

• Az �n cicusom viszont ne dorombol�ssal mutassa ki, hogy szeret. – az egyik keze megmozdult a h�tamon, �s elkezdett simogatni.

• H�t akkor? – erre a keze lassan felcs�szott az �llamra, �s megemelte a fejemet, hogy szemben�zzek vele. F�loldalas mosollyal n�zett le r�m.

• Nekem �gy is t�k�letes, ahogy m�lt �jszaka tetted. – halkan nevettem.

• M�g meggondolom, lehet-e r�la sz�. – kacsintottam. �gy d�nt�tt, ez�ttal besz�ll a j�t�kba; a kijelent�semre szomor�, s�rtett k�pet v�gott.

• Nem volt j�?

• H�t, nem is tudom... – a mutat�ujjammal lust�n k�r�zni kezdtem a mellkas�n – Nincs viszony�t�si alapom.

• Ezen k�nnyen seg�thet�nk. – sz�lesen elvigyorodott, azt�n lehajolt, hogy megcs�koljon, �n viszont visszakoztam. Felvonta f�l szem�ld�k�t.

• Az el�bb hallottam, hogy korgott a gyomrod. – adtam magyar�zatot.

• Na �s? – a kezemet a has�ra cs�sztattam. Kifejezetten tetszett, hogy ki van dolgozva, �gyhogy az ujjaim szinte v�gighull�moztak a kock�kon.

• Ez mifel�nk azt jelenti, hogy �hes vagy. – elvigyorodott – Majd este b�v�theted a tapasztalati sk�l�mat, ha gondolod.

• �s mit szeretn�l csin�lni nekem? – v�llat vontam.

• Amit szeretn�l.

• A legstandardabb kaja is j� lesz.

• P�ld�ul?

• R�ntotta. Palacsinta. Ak�rmi. – sorolta a lehet�s�geket.

• Ok�. Akkor egyezz�nk ki egy r�ntott�ban.

• Rendben. – megpuszilta az orromat, azt�n elengedett �s fel�lt az �gyon. Kiropogtatta n�h�ny �z�let�t, miel�tt felkelt volna. M�g felvett egy fekete boxert �s a fekete meleg�t�nadr�gj�t, amiben egy�bk�nt aludt volna, addig �n is magamra vettem az als�nem�met. A pulcsija term�szetesen maradt rajtam, eszem �g�ban sem volt levenni magamr�l. Lement�nk a konyh�ba, ott pedig a h�t�h�z l�ptem.

• Mennyit k�rsz? – r�vid gondolkod�s ut�n v�laszolt.

• �t�t. – a mennyis�gen elk�pedtem, de nem adtam ennek k�l�n�sebb jel�t. Ha �hes, �hes. Elv�gre f�rfib�l van. �sszesen h�t toj�st vettem el�, �s ker�tettem egy t�lat, amiben fel tudtam verni �ket. A pulcsi ujj�t term�szetesen felt�rtem a k�ny�k�mig, �gy �lltam neki megcsin�lni a reggelit. Am�g �n azzal foglalatoskodtam, � megter�tette az asztalt. Egy kis ideig csend volt, de azt�n �reztem, ahogy a karjai lassan a derekam k�r� fon�dnak, �s h�tulr�l mag�hoz �lel. Elmosolyodtam, a felvert toj�st pedig a m�r kor�bban a g�zra tett serpeny�be �nt�ttem. A tekintetem lesiklott Ryan karjaira.

• Bekenjelek megint? – a k�rd�semmel a m�g mindig l�that� z�z�d�saira c�loztam.

• Nem kell. – v�llat vont. A fej�t a v�llamra t�masztotta, �gy figyelte, ahogy s�t�m a reggelit – Azon gondolkodtam... – kezdte – ...mit sz�ln�l egy vetk�z�s p�kerhez? Csak az okt�beri verseny eml�k�re. – tette m�g hozz�, hab�r a hangj�n hallatszott, hogy k�zdenie kell a nevet�s�vel.

• Tudod, hogy nem tudok p�kerezni.

• Ugyan m�r. Csak k�t ruhadarabig menn�nk. – ahogy ezt mondta, az egyik kez�vel v�gigsim�tott rajtam. J�t�kosan megforgattam a szemeimet – Megtan�talak j�tszani. – aj�nlkozott. Elvigyorodtam.

• Ellened akkor is vesztek. Ak�rmit csin�lok, nem tudlak megverni. Eml�kszem �m, hogyan j�tszott�l. – erre kuncogott.

• Ki lehet sz�molni a l�p�seket.

• De nem vagyok olyan zseni, mint te. Csin�lt�l m�r IQ-tesztet egy�ltal�n?

• Nem. Nem �rdekel k�l�n�sebben.

• Szerintem 150 k�r�l lenne a pontod.

• Ugyan m�r. – hitetlenkedve felnevetett – Annyira nem vagyok okos.

• Az �tlag 90 �s 110 k�z�tt van. Szerinted mennyivel vagy ef�l�tt?

• T�z ponttal max. – adtam egy puszit az arc�ra.

• Olyan butus vagy. – erre f�loldalasan elvigyorodott. R�vid megfontol�st k�vet�en j�t�kosan fels�hajtottam – Tudod mit? Reggeli ut�n teszteld magad. Ha igazad lesz, �s a k�zel�ben sincs a becsl�semnek a pontsz�mod, akkor p�kerez�nk. – aj�nlottam fel a lehet�s�get.

• �s ha neked van igazad?

• Nem tudom. Majd m�g eld�nt�m.

• �gy nem �ll a kompromisszum.

• �tadom neked a dolgot. Nincs �tletem.

• J�. Akkor p�ker. Vetk�z�s n�lk�l. Mit sz�lsz? – felnevettem.

• Ok�, benne vagyok. Akkor tan�ts meg. – a fali�r�ra pillantottam – Egy�bk�nt f�l t�z van. A cirkadi�n ritmusod szerint pedig t�zkor vagy a leg�berebb.

• Nem szabadna ilyeneket olvasnod. – nevetett – Ez �gy csal�snak min�s�l.

• Az m�r mag�n�gy, ha vesztesz. – kacsintottam r�, mire kuncogott. Elengedett, m�g a t�ny�rokra tettem az adagokat. � addig helyet foglalt, �s miut�n �n is le�ltem az asztaln�l, elkezdt�nk enni.

Azt k�vet�en, hogy mindketten befejezt�k az ev�st, bepakoltam a mosogat�g�pbe, ut�na k�vettem �t az emeletre, a szob�j�ba. A g�p�n kerest�nk egy norm�lis IQ-tesztet. Az elej�n megadta az �letkor�t, azt�n a le�r�s elolvas�sa ut�n neki�llt megoldani a feladatokat. Mindenf�le fajta volt k�zt�k – k�pek, szavak, mondatok, kapcsolatkeres�s, stb. A teszt 60 percig tartott maximum, �s 60 feladata volt – Ryan ehhez k�pest a tesztet 26 perc alatt oldotta meg, �s 56 feladatra v�laszolt helyesen, az IQ-ja teh�t 153 pontot �rt! Elk�pedve meredtem a k�perny�re. Ryan az eredm�ny l�tt�n szimpl�n lezser�l v�llat vont, azt�n a kezeit keresztben a feje m�g� t�ve h�trad�lt a fal�nak. Al�bb egy statisztika volt egy Gauss-g�rb�vel, ami az �tlagos sz�r�st mutatta, illetve hogy a k�l�nb�z� �rt�kek k�z�tti pontsz�mok milyen eredm�nynek sz�m�tanak: 90-110 k�z�tt az �tlag, 110-120 k�z�tt az okosak, 120-130 k�z�tt a kiemelked�en okosak, 130-140 k�z�tt a tehets�gesek, 140-t�l pedig a zseni kateg�ria.

• Hivatalosan is te nyert�l. – t�rte meg a csendet.

• Hivatalosan is zseni vagy. – kuncogott.

• Ak�rmi. De l�pj�nk m�r t�l ezen. Hadd tan�tsalak meg ink�bb p�kerezni. – j�t�kosan megforgattam a szemeimet.

• Ok�, hozd azt a paklit. – adtam be a derekam. Felpattant az �gyr�l, �s az iskol�ba hordott fekete h�tizs�kj�hoz l�pett. A t�ska a ruh�sszekr�ny�nek d�ntve figyelt, Ryan pedig r�vid kutakod�s ut�n kikapott bel�le egy r�mik�rtya-paklit.

• Gyere, menj�nk le a nappaliba. – a fej�vel az ajtaja fel� biccentett.

• Mi�rt nem maradunk itt?

• Mert ut�na n�zhet�nk ak�r egy filmet, ak�r tov�bb folytathatod a Resident Evil-t, vagy ak�r kipr�b�lhatjuk a Slender-t is. Vagy az Amnesia-t.

• A Slender m�g ok�, de az Amnesia nem. Ki van csukva, hogy le�l�k az el� a j�t�k el�. – a heves tiltakoz�som megmosolyogtatta. A mellkas�n keresztbe fonta a karjait, �s egy f�loldalas vigyorral, f�lig felvont szem�ld�kkel n�zett r�m, m�g az ajtaj�ban �llva az ajt�f�lf�nak t�masztotta a h�t�t.

• A Resident Evil-lel semmi bajod, de az Amnesia-t nem akarod kipr�b�lni. Hogy is van ez? – v�llat vontam.

• A Resident Evil-ben legal�bb meg tudod �lni a zombikat. Az Amnesia-ban meg �r�lhetsz, ha tal�lsz egy rohadt szekr�nyt, amiben el tudsz b�jni. – felnevetett, viszont elismer�en, egyet�rt�en b�lintott.

• Ez igaz. Sz�val azt mondod, ink�bb az olyanokat szereted, amikor k�zdened kell, mert ut�lsz menek�lni? – ezen elgondolkodtam egy darabig.

• V�g�l is igen, azt. – b�lintottam.

• Akkor sem j�tszan�l vele, ha �n ott lenn�k?

• Nem.

• Akkor sem, ha �n j�tszan�k? – csak egy r�videbb sz�net ut�n v�laszoltam.

• Tal�n. Ink�bb n�zem, semmint hogy j�tszok vele. – r�h�gve b�lintott, azt�n a folyos� fel� biccentett.

• Na gyere. – engedelmesen fel�lltam, �s k�vettem a nappaliba. Ott bekapcsolta a t�v�t, de �pp csak addig, am�g a lemezj�tsz�ba rakott CD-n kiv�lasztott egy dalt �s elind�totta a lej�tsz�st. Egy Pink Floyd lemez volt, �s a Shine On You Crazy Diamond sz�lalt meg halkan a hangfalakb�l. Im�dtam a progressz�v rockot; t�k�letesen illett a nyugodtabb pillanatokhoz, illetve az olyanokhoz, mint amilyen ez is volt. Ryan kikapcsolta a t�v�t, azt�n odaj�tt hozz�m. �n a kanap� el� kiter�tett feh�r sz�r�s sz�nyegen �ltem, �gy v�rtam r�. Le�lt velem szemben t�r�k�l�sbe, a paklit let�ve kett�nk k�z� – El�sz�r is, mindenki kap �t lapot. – ahogy besz�lt, kibontotta a csomagol�st, �s kivette bel�le a k�rtyapaklit. Osztott mindkett�nknek �t-�t lapot, azt�n folytatta a magyar�zatot – Ilyenkor kiv�laszthatod azokat a lapokat, amiket �gy gondolsz, hogy kellenek, a t�bbi helyett pedig �jat h�zol. Ezt h�romszor teheted meg. Ak�rh�ny lapot kicser�lhetsz egy ilyen alkalommal, viszont vannak esetek, amikor legfeljebb h�rmat lehet csak. – b�lintottam, azt�n v�gign�ztem a lapjaimon. �letemben el�sz�r k�sz�ltem p�kerezni, �gyhogy nem igaz�n tudtam meg�t�lni, j�k-e a kezemben tartott lapok vagy sem. V�g�l minden mindegy alapon, „sz�z k�z szerencs�je” nekifut�ssal megtartottam mindet. Mikor Ryan l�tta, hogy nem fogok cser�lni semmit sem, � gyorsan lev�ltott k�t lapot, azt�n tov�bb folytatta – Most tessz�k be a t�teket. Ezeket mindenkinek tartani kell, vagy bedobni a lapjait, �s kisz�llni a leoszt�sb�l. Ha senki sem emel, felfedik a lapokat, �s a legmagasabb �rt�k� elviszi az �sszes t�tet.

• Ez eddig ok�... – kezdtem – De mik lesznek a t�tek?

• Ez�rt lett volna egyszer�bb a vetk�z�s p�ker. – villantott r�m egy vigyort – Ott csak j�tszani k�ne, �s a k�r v�g�n akinek alacsonyabb �rt�k�ek a lapjai, ledob egy ruhadarabot. Na mindegy. – vont v�llat. Fels�hajtottam.

• Ok� ok�. Akkor j�tsszunk �gy, ahogy te szeretn�l. – halkan kuncogott.

• Rendben. – r�gt�n le is rakott egy k�rty�t. Egy treff h�rmas. �n az eny�mekre n�ztem. Agoniz�ltam egy darabig, de azt�n meg�llapodtam magammal abban, hogy a k�r �t t�k�letes v�laszt�s lesz. Mivel Ryan h�zott, am�g �n azt fontolgattam, mit l�pjek, ez�ttal rajtam volt a sor, hogy ezt tegyem. Valami azt s�gta, cser�lnem kell, �gyhogy a pakli fel� ny�ltam, hogy kivegyek bel�le egy m�sik lapot. Ryan f�rk�sz� tekintettel, egy f�lmosollyal figyelt engem – Nem j�tszol t�l j�l. – erre meglepetten n�ztem r�.

• Mi�rt nem?

• Minden az arcodra van �rva.

• Sosem voltam j� a p�kerarc mesters�gben. – felnevetett.

• N�ha az�rt �sszej�tt. – egy v�llvon�ssal r�hagytam.

• �s most?

• Megmutatjuk a lapjainkat. – leter�tette a k�rty�it a puha sz�nyegre. �n csak n�ztem �ket, nem tudtam, hogy egy k�r� �t, k�r� hat, k�r� h�t, k�r� nyolc �s k�r� kilenc mit jelent. Bizonytalanul letettem az eny�meket is; treff nyolc, k�r� kett�, treff n�gy, k�r h�t �s pikk h�t. Ryan sz�ja f�loldalas mosolyra h�z�dott, ebb�l legal�bb minden kertel�s n�lk�l biztosan tudtam, hogy �n sz�vtam meg.

• Azon k�v�l, hogy �n sz�vok, ez mit jelent? – v�llat vont.

• Neked �sszevissza vannak a lapjaid, nekem pedig fl�s�m van.

• �s? – pislogtam �rtetlen�l. Legyintett.

• Nem �rdekes. – nagyot nyeltem. Ok�, ahogy meg�llapodtunk, egy ruhadarab. Elfordultam t�le �s megszabadultam az als�nem�mt�l. A pulcsij�t gondosan magamra h�ztam, �gy fordultam vissza fel�.

• Ez nem �r. – alattomosan kuncogott.

• Mi�rt is?

• L�ngelme vagy, �n meg egy szerencs�tlen kezd�, aki �let�ben el�sz�r vetemedett arra, hogy kitegye ki mag�t a p�ker vesz�lyeinek. – erre nem b�rta tov�bb, kipukkadt bel�le a nevet�s – Nem vicces. – sz�ltam r� sz�razon.

• Ok�, de m�g ha pr�b�lkozn�k se tudn�k n�lad rosszabbat letenni.

• Ha ha, nagyon vicces. – zs�rt�l�dtem, � pedig csak tov�bb kacar�szott. L�that�an �lvezte a helyzetet. Egy �jabb k�r ut�n term�szetesen el is d�lt, hogy ki nyert. Az � lapjai rendre egy t�zes, egy jumbo, egy bubi, egy kir�ly �s egy �sz voltak. �rtetlen�l n�ztem r� – Annyira nem vagyok zokni, tudom, hogy megint rajtam a vil�g szeme. – jegyeztem meg egy csipetnyi �nir�ni�val – De legal�bb mondd el, mi�rt vesztek �lland�an.

• Mert nekem folyamatosan fl�s�m van. Illetve ez�ttal royalfl�s.

• Ok�, nekem mondhatod. Ez nagyj�b�l olyan nekem, mintha urduul magyar�zn�l egy logaritmust.

• Ezek a figur�k a leger�sebbek �s a legritk�bbak. – gyanakodva vontam �ssze a szem�ld�k�m.

• Megkeverted te azt a paklit egy�ltal�n? – megint nevetett.

• Nem, de nem figyeltem, hogy raktuk vissza, miut�n haszn�ltuk. – m�ly l�legzetet vettem.

• Ok�, �rtem. – magamban f�st�l�gtem egy darabig, hogy mi�rt nem voltam k�pes legal�bb a kar�r�mat magamra var�zsolni m�g reggel, de akkor m�r mindegy volt. Miut�n elfordultam, levettem a pulcsij�t is, viszont azonnal visszater�tettem magamra, �s csak �gy n�ztem megint szembe vele. F�lig felvont szem�ld�kkel n�zett, m�g mindig vigyorogva – Ne b�mulj ennyire.

• Nem b�mullak. – vont v�llat, azt�n kit�rta a karjait – Gyere ide.

• Nem. – makacsoltam meg magam. A vigyort m�g ezzel sem t�r�ltem le az arc�r�l. Sz�rakozottan felvonta f�l szem�ld�k�t.

• Mi�rt is nem?

• Mert most viszont szeretn�k fel�lt�zni. – m�lyet s�hajtott, azt�n fel�llt �s egy l�p�ssel mellettem termett.

• Megs�rt�d�tt a kis cicusom? – �tkarolta a derekamat �s mag�hoz vont. Automatikusan szorosabban fogtam magamhoz a pulcsij�t. �gyeltem, hogy vele szemben legyek, a ruh�j�nak a takar�s�ban.

• Nem. – v�gtam r�. Elvigyorodott. Lassan k�zelebb hajolt hozz�m, az arcom pedig ezzel p�rhuzamosan forr�sodott fel, ahogy el�nt�tte a p�r. Elk�peszt� lassan v�gigh�zta az ajkait a nyakamon, miel�tt egy�ltal�n megpuszilta volna. Egym�s ut�n t�bbsz�r is megism�telte a m�veletet. Lehunytam a szemeimet �s egy mosollyal a sz�mon ki�lveztem, amit csin�lt. Egy id� ut�n a keze megindult felfel� a h�tamon, �s simogatni kezdett – Mindj�rt elkezdek dorombolni. – suttogtam. Teljesen bele�ltem magam abba, amit csin�lt, hihetetlen j�l esett.

• Akkor m�r nem durc�s a cicusom?

• Nem. – biztos�tottam, m�g mindig teljes ext�zisban.

• Akkor j�. – eleresztett, a szemeim pedig felpattantak. A csal�dott tekintetem l�tt�n nevethetn�kje t�madt – Mi az?

• Kett�t tal�lhatsz. – vigyorogva v�llat vont.

• Azt mondtad, este b�v�thetem a tapasztalataidat. Addig nem csin�lok semmit. – felhorkantam, de csak visszavettem a ruhadarabjaimat.

• Most megint megs�rt�d�tt a cic�d.

• Este k�rp�tlom. – ciccegtem, azt�n fel�lltam. L�that�an Ryan kimondottan �lvezte a helyzetet.

• �s ha este a cic�dnak nem lesz kedve semmihez? – Ryan is fel�llt, �s h�tulr�l �t�lelt, �gy suttogott a f�lembe.

• Mi�rt ne lenne kedve semmihez?

• Mert f�radt lesz �s kimer�lt. Ny�g�s, zaklatott, �s �ppen egy rossz id�szak�ban lesz, amikor gondolkod�s n�lk�l megkarmol b�rkit.

• Att�l nem f�lek. – belecs�kolt a nyakamba, �n pedig automatikusan nekid�ltem, val�s�ggal beleolvadtam a karjaiba. Amint ezt meg�rezte, elvigyorodott – Hagyjuk abba, miel�tt a cic�m t�ls�gosan �lvezni kezden�. A v�g�n t�ls�gosan el lesz k�nyeztetve.

• Att�l meg �n nem f�lek. – a sz�raz megjegyz�sem hallat�n felnevetett. Kih�moztam magam a karjai k�z�l.

N�h�ny �r�ra kiment�nk az udvarukra is, amikor a havaz�s al�bb hagyott. M�r szinte csak szit�lt, az utak viszont tele voltak a vastag h�r�teggel. Ryan igyekezett megf�rdetni, viszont �n gondolkod�s n�lk�l v�dekeztem – m�ghozz� azzal, hogy havat akartam cs�sztatni a ruh�ja al�, valah�nyszor megpr�b�lkozott vele. Tulajdonk�ppen olyanok voltunk, mint a gyerekek, de mindketten �lvezt�k, �s csakis az sz�m�tott – elv�gre az utols� k�z�piskolai �v�nk volt, �s sosem el�g id�s az ember ahhoz, hogy egy j�t h�ly�lj�n a szabadban. Estefel� ment�nk be. K�z�sen vett�nk egy forr� f�rd�t, k�zben folyamatosan sz�vattuk egym�st, folytatva a kint elkezdett j�t�kot. Miut�n v�gezt�nk, �n felvettem egy p�l�t, amit adott – a Rasmus volt rajta –, azt�n bekapcsolta a g�p�t. �n addig beh�ztam a f�gg�ny�t, miel�tt helyet foglaltam volna mellette.

Vill�msebess�ggel let�lt�tte az Amnesia-t, azt�n elind�totta – id� k�zben ugyanis sikeresen r�vett, hogy kipr�b�ljam. Ir�ny�tani kezdtem az embert, kutakodtam n�h�ny fi�kban, �s felszedtem n�h�ny hasznosnak t�n� kell�ket, azt�n kimentem a folyos�ra.

• Megfordulni se merek. – halkan kuncogott mellettem. Nyugodt sz�vvel konstat�ltam, hogy egy darab zombi sincs ott, �gyhogy z�kken�mentesen folytathattam tov�bb az utamat. Lementem a pinc�be, ott viszont az egyik ajt�n�l mozgol�d�st l�ttam, ahogy egy feh�r alak s�t�lgat – �risten! – h�k�ltem h�tra. Tudtam, hogy rohannom kell, de hirtelen azt sem tudtam, melyik gombot k�ne nyomnom. Az alak pedig megfordult – J�zus J�zus J�zus J�zus. – k�nt�ltam, mialatt szinte �r�lten fordultam meg, hogy egy szekr�nyt keressek – Hol egy rohadt szekr�ny? Hol l�ttam �n szekr�nyt?

• M�g sehol. Keresned kell egyet, sz�vem. – kuncogott Ryan sz�rakozottan.

• Ne ne ne ne ne. – a sz�vem szerintem m�r felrobbant a mellkasomban, annyira v�gt�zott. Azt�n a k�perny�n egyszer csak v�rfoltok villantak fel. Tudtam, ez sz�momra a j�t�k v�g�t jelenti. Csal�dottan takartam le a szemeimet. Nem a f�lelem miatt, egyszer�en csak a b�szkes�gem nem hagyta nekem, hogy v�gign�zzem a saj�t hal�lomat a j�t�kban – Ne r�h�gj. – sz�ltam r� a jobbomon �l� sr�cra, miut�n elvettem a kezeimet az arcom el�l.

• Pedig aranyosak a reakci�id. Ez csak egy j�t�k.

• De ut�lom. Ijeszt�, v�ratlan, neh�z, nem lehet v�gigj�tszani �s tot�lisan rem�nytelen vagyok benne. – miut�n befejeztem, Ryan f�l szem�ld�k�t felvonva m�ricsk�lt.

• Ennyi?

• Ennyi. – felnevetett, azt�n becsukta az ablakot. Term�szetesen csak az�rt, hogy a kedvem�rt elind�tsa a Slender-t – Ok�, ett�l nem f�lek. – ehhez k�pest amikor el�sz�r megl�ttam magam el�tt a fekete-feh�r, arc n�lk�li l�nyt, �sszerezzentem �s ijedten h�k�ltem h�tra. Ryan meg kir�h�g�tt.

• T�bbet k�ne ilyet j�tszatnom veled.

• Nem vicces. Nem hiszem el, hogy te sose ijedsz meg. – v�llat vont.

• J� az idegrendszerem. – egy mormog�ssal r�hagytam – K�s�bb mit sz�ln�l egy Oda�t r�szhez?

• Benne vagyok. – erre megcs�kolt, a g�pe tetej�t pedig lehajtotta. Lassan kics�sztatta a laptopot az �lemb�l, �s elfektetett az �gy�n. A f�lembe suttogott.

• De el�tte k�rp�tlom a cicusomat.