Smile & Hug
Death List. :3
 
Login/ Register. :3
Felhasznlnv:

Jelsz:
SgSg
Regisztrci
Elfelejtettem a jelszt
 
Novel: Sportolk. :3
 
Death Note. :3
 
Inuyasha. :3
 
Site. :3

Induls: 2013. jnius 12., szerda

Admin: InternalHaemorrhage (Ryan/ Sasu)

'smile & hug' oka: szerintem a mosoly s az lels a legfontosabb, a legkifejezbb s a legrvidebb t kt ember kztt. :3

Legutbbi frissts: 2013. augusztus 27., kedd

 
Vote for what you want. :3
Lezrt szavazsok
 
Stay Up-To-Date. :3
E-mail cm:

Feliratkozs
Leiratkozs
SgSg
 
The story.~

Chapter 4.

2013.06.13. 16:04, InternalHaemorrhage
Foreigner

4th chapter. :3

4. Fejezet

Klfldi

Htfn minden a megszokott mederben folyt: rmes volt az idjrs, reggel iszonyatosan fradt voltam, rohannom kellett, mert ssze kellett mg ksztenem az edzsre a ruhmat, radsul Mason megint felhvott. s ismeretsgnk kezdete ta elszr, elfogadtam az ajnlatt.

  • Hogy aludtl? – vont krdre vigyorogva, miutn beszlltam az autjba. Vllat vontam.

  • Rviden. Te?

  • Mint a bunda. Mindent meg tudtl tanulni tegnap? – cinikus hangnemet ttt meg, n pedig elnevettem magam. gy dntttem, beszllok a szcsatba.

  • Nem, mg a maradk tven oldalt nem tudtam elolvasni a knyvbl, gyhogy tiszta ideg vagyok, ez ksz tragdia, most mondd meg. Mi lesz velem?

  • Majdcsak kibrod valahogy. – kacsintott rm, aztn megllt az egyik keresztezdsnl.

  • Ryan? Azt hittem, egytt jrtok suliba. – hozakodtam el egy teljesen ms tmval, miutn a lefkezse utn egy j darabig csend borult rnk.

  • mindig motorral jr. – Mason egyenesen a szlvdn tlra szegezte a tekintett, rendthetetlenl az t vgt fixrozva. Mivel zldet kapott, tovbb vezetett – Csak nagyon ritkn jn velem. Rendszerint amikor hfvs van. – nevetett – De egybknt inkbb egyedl megy, amolyan „a maga ura” tpus. Mg gy is, hogy a legjobb haverom, gyakran jtssza a magnyos farkast. Mindig ignyli, hogy meglegyen a sajt szabadsga. Tl megfontolt s merev.

  • A te tkletes ellentted. – vetettem kzbe, mire Mason rhgve blogatott egyetrtse jeleknt.

  • gy van. De az ellenttek vonzzk egymst. Szerintem ezrt is vagyunk ilyen jban. Viszont soha nem beszl magtl, mindig krdeznem kell. Mg nekem se nylik meg, inkbb magba fojt mindent. Olyankor az ember csak azt veszi szre rajta, hogy mg a szokottnl is kevesebbet beszl, s a nap 17 rjban csak zent hallgat. – vllat vont – Ebbl tudjuk, hogy rossz kedve van.

Nem szltam semmit ezutn, csak sszegeztem magamban a hallottakat. Vgl enyhe sajnlat gylt bennem Ryan irnt, amirt magban rldik a problmi miatt. A „magnyos farkas” jelz pedig tkletesen illett r – nemcsak a viselkedse, de a kinzete miatt is, engem ugyanis a megjelensvel leginkbb egy farkasra emlkeztetett. Page-gel mr beszlgettnk errl korbban: minden ember hasonlt egy llatra, a bartnmmel pedig igyekeztnk megfejteni, melyik ismersnk s ltalunk kedvelt hressg melyik llathoz hasonlthat leginkbb. Page azt mondta, n egy macskra emlkeztetem, s ez vele sincs msknt, szerintem az llata is a macska lenne.

Mason kitett a Briar-Rose eltt, maga pedig elhajtott a Silver Moon-hoz. A suliba konkrtan berohantam, mintha az letem mlna rajta – hiszen mgis kinek lenne kedve az estl begndrdtt hajjal s sztzott ruhkban vgiglni egy egsz napot az iskolban? A tskmba, amit az imnt mg az es elleni vdelem cljbl hasznostottam, bepakoltam a szekrnyembl elvett tanknyveket a fzeteim mell, utna a terembe siettem.

Ott a lnyok a megszokott helyen – azaz az n padomnl – vrtak rm. Rose s Page vigyorogva kszntttek. Utbbival egy sszelelkezst is megejtettnk.

  • Majd meslek valamit. – mondta sejtelmesen bartnm, miutn elengedtk egymst.

  • Mivel kapcsolatban? – termszetesen azonnal felkeltette az rdekldsemet. Tudtam, hogy nem kell tovbb remnykednem a nyugodt napomban ezutn.

  • Majd ksbb. Majd otthon. – hallottam a hangjn, hogy teljesen izgatott, s igazbl alig tudja magban tartani a mondandjt. De akkor meg mi az rdgrt vrat meg engem is?

  • Gonosz vagy. – hnytam a szemre, srtdttsget szimullva, mire csak felnevetett.

Nhny perc mlva becsengettek, a tanr pedig szokatlanul ksn jtt rra. s amikor megjelent a teremajtban, volt mgtte valaki. Nem lttam, ki az, de mg azutn is, hogy a tanr ellpett elle, r kellett jnnm, hogy egy teljesen ismeretlen lny az. A tanrt kvetve a tanriasztalhoz stlt, majd megllt az osztllyal szemben, s vgignzett rajtunk. Egy nagyon helyes lny volt, alacsony – az n 161 centis valmhoz kpest nagyjbl a szemldkmig rt –, szp v szjjal s arcvonsokkal, s vll al r, benfekete hajjal.

  • 12. b, rmmel jelentem be, hogy ma j osztlytrsat ksznthettek a krtkben. Krem, segtstek t a beilleszkedsben, s brmiben, ha szksge lenne valamire. Segtstek t kultrnk elsajttsban is, s igyekezztek minl alaposabban kiismeri egymst, hogy az osztlykzssg rsze lehessen. – szlt a tanr, aztn a lnyra mosolygott, ezzel jelezve neki, hogy mondjon nhny szt magrl.

  • Nagyon rvendek. Mizuya Funakoshi vagyok, 16 ves. Remlem, jl kijvnk majd egymssal. – meghajolt az osztly eltt, a tanr pedig leltette a msodik sorban lv res helyre. Egy kicsit trte az angolt, de mr elg j kiejtssel bszklkedhetett. Szerintem nem tlzok, ha azt mondom, mindenki t figyelte ezek utn, s miutn vge lett az rnak, megrohamoztuk szegny lnyt.

  • Hogyhogy tjttl a mi sulinkba?

  • s milyen Japn?

  • Szeretted Tokit?

  • Van kisllatod?

  • Mik a hobbiid?

  • Nem gz neked az itteni idjrs? – zporoztak fel a krdsek, de csak mosolyogva fogadta ket, s sorjban vlaszt adott az sszesre.

  • rdekel a gazdasgtan, s a Briar-Rose-ban lehet tanulni. Nagyon szp hely, a nyron s a sznetekben vissza is fogok menni megltogatni a nagyszleimet. Igen, az egsz orszgot nagyon szeretem. Igen, van kt kutym, kt macskm, halaim s egy gtm. Szeretek zent hallgatni, s prblom csiszolni a rajztudsomat. Nem, a Japnban mindennapos fldrengseket kivltja az angliai mindennapos eszs. – nhny vlaszn ttva maradt a sznk. Szerintem leginkbb a gts rszen csodlkoztunk el. Mgis kinek van manapsg gtje?

  • Mutatsz majd kpet a gtdrl? – vonta krdre azonnal Viola.

  • Persze. – mosolygott r Mizuya, majd el is kapta a telefonjt, hogy eleget tegyen a lny krsnek. Erre termszetesen mindenki meg akarta kaparintani a kszlket, hogy lthassa az emlegetett kis llatkt. Amg a tbbiek azzal voltak elfoglalva, n kihasznltam a lehetsget, hogy vltsak kt szt a japn szrmazs lnnyal.

  • s eddig hogy tetszik Anglia? Mikor jttetek Hastings-be? – leltem a padja eltti szkre, s gy fordultam htra fel.

  • Nagyon tetszik, szp orszgnak tartom. Egybknt nem olyan rgen kltztnk ide, nagyjbl egy hete.

Mg krdeztem volna, de becsengettek. Az agyam ezek utn csak s kizrlag a keleti szigetorszgon kattogott, s azon, hogy n milyen rgta szeretnk mr kijutni oda. Rengeteget olvastam mr Japnrl, s rettenten rdekelt a kultra is, gy taln nem tlzok, ha azt mondom, engem tett a legboldogabb, hogy az osztlyunkba kerlt egy japn lny. Akaratlanul is eszembe jutott – noha elvont dolog volt –, hogy az egyenruhnk is a japn zszl szneit viseli – a vrset s a fehret. Hogy ez nekem mirt csak most tnt fel!

rk utn azonnal kaptam egy telefonhvst. Mason volt, azt krdezte, elvigyen-e haza. Mivel Page-gel dlutni programot terveztnk, mindkettnket elfuvarozott a src. Csakhogy elszr edzsre mentnk, s csak utna tudtunk a hzamba menni. Helyijrattal oldottuk meg a hazajutsunkat a sportplyrl, Page s n pedig beszaladtunk a hzba. A szleim nem voltak otthon – ahogy az rendszerint lenni szokott dlutnonknt –, gy nyugodtan tudtunk beszlgetni – illetleg visongani. Mr eszmletlen izgatott voltam, elkpzelsem sem volt azzal kapcsolatban, mit akarhatott mondani nekem. Vgl nagyjbl t perc mlva egy-egy tlcval a keznkben mentnk fel a szobmba. Leltnk a hatalmas gyamra, pedig belefogott a meslsbe, miutn gondosan flretette a tlcjt a rajta gzlg milnival. Felvontam fl szemldkmet, nem tudtam ezt mire vlni, hiszen tudtam, hogy hes, maga mondta. Vett egy mly levegt, aztn lassan kifjta.

  • Szval... a helyzet az, hogy vgig SMS-eztem a htvgt Austin-nal. – a villa kiesett a kezembl, s csak meredtem r.

  • Az az Austin? Austin Collide? – kerekedtek el a szemeim. Bartnm beharapta az als ajkt, s csak mosolygott kzben, folyamatosan blogatva.

  • Szerintem tetszem neki. Olyanokat rt, hogy tk gyes voltam a meccsek alatt, aranyos voltam a kalzruhmban, st, mg egy szvet is rt a j jszakt mell! – el is vette a mobiljt s bszkn mutogatta nekem az zenetlncot. Hagyta, hogy elolvassam a beszlgetsket. Dl eltt egy rval, azaz tizenegykor kezdtk, s jfltjt hagytk csak abba. Hha, ht ez nem semmi.

  • Ez a src odavan rted. – szgeztem le, mikzben visszanyjtottam fel a telefonjt.

  • Gondolod? n is ezt gondoltam. Ha te is ezt gondolod, akkor gy kell lennie. – ltszott rajta, hogy nagyon izgatott. Mr csak azon csodlkoztam, mirt nem replt el eddig a szobm egyik ablakn keresztl rmben – Radsul tudod, a Mice & Men nekese is Austin, s imdom, s is Austin, s risten, n meg fogok rlni. Ezek az Austinok a srba visznek. – n csak mosolyogtam a hiperaktivitsn. Eddig csak akkor lttam gy hiperventillni, amikor az Avenged Sevenfold bejelentette, hogy hajlandak vgre ide is elltogatni, ami egybknt nem trtnt meg tl gyakran.

  • Remlem, sszejn. – kacsintottam r, mire idegesen felnevetett, s szabadkozni kezdett, de nyilvnval volt szmomra, hogy is nagyon szeretn.

  • Na, s Mason meg te? Veletek mi a helyzet? – vltott inkbb tmt. Elszr csak meglepetten pislogtam r, de aztn vllat vontam.

  • Semmi rdekes. Beszljnk inkbb a te lovagodrl. Hogy viselkedett veled 31-n jjel? – erre egy szles vigyor terlt szt az arcn.

  • , annyira rendes volt. Mindig figyelt arra, hogy ne zzak meg, vagy ne legyen semmi bajom. Olyan... vdelmez volt, vagy nem is tudom, hogy fogalmazzak. – egy blintssal jeleztem neki, hogy rtettem, mire akar kilyukadni – s volt, hogy tk kzel hajolt hozzm, n pedig olyankor el tudtam volna olvadni. Jzus, olyan kzel volt az arca az enymhez! El sem tudod kpzelni. 178 centis az az ember, gyhogy feltnt, hogy kzelebb hajol. J, mondjuk azt mondta, a tbbiek ltal keltett hangzavar miatt nem hallja a hangomat, s azrt kell lehajolnia hozzm, de akkor is. – n tovbbra is csak szrakozottan figyeltem, ahogy a srcrl radozott. A kajnk kzben kihlt ugyan, de megmelegtettk, s tekintettel arra, hogy eszmletlen hesek voltunk, villmgyorsan vgeztnk is vele. Page csak ks dlutn ment haza, n pedig a tvozst kveten mg befejeztem az vlt szeleket s a fzeteimbe rt jegyzeteimet olvastam t msnapra. Frds utn, mg mindig csak a trlkzmbe csavarva, a kezembe kaptam a telefonomat s rtam Mizuynak egy SMS-t. A suliban mg a msodik sznetben elkrtem a mobilszmt ugyanis.

Hogy telt a dlutnod? Gondolom az angol tezsi szoksokhoz hamar hozz fogsz szokni. - Lara”

A vlasza elg hamar rkezett, ami kicsit vratlanul rt, hiszen azt hittem, mr lefekdt aludni. Nos, tvedtem.

Lassan. Elg furcsa gy tanulni, hogy a knyveket nem hozhatom haza. Mg hozz kell szoknom. Igen egybknt, a tezs a legjobb itteni dolog egyelre. - Mizuya.” – ezen elnevettem magam. Gondoltam, hogy a tezsi szoksokat rtkelni fogja. Azonnal meg is rtam neki a vlaszomat.

Ha gondolod, holnap szvesen segtek neked. Mondanm, hogy scannelek neked jegyzeteket, de nem hiszem, hogy el tudnd olvasni az rsomat. A tbbiek sem tudjk, Page-et leszmtva. - Lara.”

A vlaszt azonnal megkaptam.

Az remek lenne, ksznm szpen! - Mizuya.”

Nem rtam neki vissza ezutn. Gyorsan hajat szrtottam s felvettem a pizsimet, utna pedig felszabadultan vetettem bele magam az gyamba. Lerhatatlan szabadsgrzettel tlttt el a tudat, hogy vgre befejeztem azt a depresszv regnyt. gy terveztem, hogy msnap megrom majd az olvasnaplt hozz, hogy ne kelljen vele ksbb veszdnm. A tervezgetseim kzepette pedig elnyomott az lom.

Msnap reggel termszetesen ksn keltem, j szoksomhoz hven. Egy siets kszldst kveten Mason megint eljtt rtem, hogy elfuvarozzon az akadmira. Ahogy lefkezett az plet eltt, ezttal mieltt kiszllhattam volna, megint kaptam egy puszit az arcomra.

  • Szp napot. – mosolygott rm, nekem pedig felszaladt a szemldkm, de nem krdeztem inkbb semmit. gy dntttem, ezttal nem rontom el a pillanatt.

  • Neked is. – a vllamra dobtam a tskmat, s miutn a hts lsen figyel sporttskmat is magamhoz vettem, mg utoljra intettem neki, aztn bementem a suliba.

Az es szerencsre ezttal nem esett, gy nem kellett se az esernymet hasznlnom azon a rvid ton, se nem kellett llekszakadva rohannom a tskmmal a fejem fltt. Nos, ez is ritkasgszmba megy Angliban. A szekrnyembl elvettem az sszes knyvet, amire szksgem lehetett aznap, utna az osztlyterembe siettem. Ott a padomnl ismt vrtak rm – a csapat viszont kibvlt egy harmadik taggal is. Szles mosoly terlt szt az arcomon. Ahogy odartem, Page azonnal a nyakamba vetette magt s hosszasan meglelt. rmmel rtestett, hogy az zenetlnc folytatdott, de aztn le is trt a tmrl, s arrl kezdett faggatni, hogy mirt is hoz el engem Mason minden egyes reggel az iskolba.

  • H, ez mg csak a msodik eset volt! s csakis azrt, mert tegnap nem volt j id, ma pedig mert rettenetesen ksn keltem fel, s ha nem fogadom el az ajnlatt, akkor vlaszthattam volna, hogy vagy bejvk a suliba, vagy elkszlk.

  • J, j. – nevetett bartnm, utna azonban mg halkabban hozztette – Ezt mr gysem mosod le magadrl. – erre mondtam volna valamit, de megszlalt Mizuya.

  • Lara, akkor ma bent tudunk maradni egy kicsit?

  • Persze, meggrtem, hogy segtek.

  • Mit csinltok? – krdezte Rose.

  • Lara segt nekem tanulni. Mg hozz kell szoknom, hogy nem tudom hazavinni a knyveket.

  • Htvgn meg eljhetntek hozzm. – vetette fel az tletet Page – gy gondoltam, tarthatnnk egy pizsipartit. Mit szltok hozz?

  • n benne vagyok. – vgtam r azonnal.

  • n is. – csatlakozott Rose is.

  • Na s te? – fordult bartnm mosolyogva a japn lny fel.

  • Vgl is... mirt ne? Ilyesmin mg amgy sem vettem rszt sosem.

  • Akkor rendben, ezt meg is beszltk! Pntek dlutn mindenki ktelezen ott van nlam! – jelentette be Page boldogan.

  • Majd eljttk velem slat venni eltte? – vetettem kzbe – Kne egy, mert mr november 3-a van, s szerintem a hideg nem fog sokat vratni magra.

  • Persze. – karolta t a nyakamat Page – Majd vlasztunk neked valami hozzd illt. – kacsintott rm, de aztn becsengettek, gyhogy mindenki elment a helyre. Bartnm ugyan az rk alatt tkldzgetett nekem nhny SMS-t Austin s az beszlgetsbl, n nem nztem meg ket egszen addig, mg haza nem rtem, hiszen az rkon n mindig a tanrra figyelek. Ahogy apa szokta nekem mondani: „els a ktelessg, s csak utna a szrakozs”.

Az utols rnk utn Mizuya lassan odastlt a padomhoz, ahol n mg mindig pakolsztam. A japn lny kiss flnken rm mosolygott, n pedig viszonoztam ezt neki. Feltartott mutatujjammal jeleztem neki, hogy vrjon mg egy kicsit, aztn miutn vgeztem, a vllamra vetettem a fzeteimmel teli oldaltskmat s kimentem a lnnyal a terembl. A szekrnyemhez mentnk – Mizuya lthatan igyekezett szben tartani minden szoksomat, hogy neki is minl knnyebb legyen hozzszokni az angliai oktatsi rendszerhez, elssorban ahhoz, hogy nem viheti haza a tanknyveit. Mg a szekrnyembe pakoltam a knyveket, folyamatosan magyarztam neki a tanulsi szoksaimrl: mindig mindent lejegyzetelek, amit a tanr mond, de ha kell, itt maradok a knyvtrban s kirom a hinyz rszeket. Nha ki szoktam venni bizonyos rsokat, hogy ha nem rtek valamit, akkor vilgosabb vljon mondjuk egy trtnelmi esemny elzmnye s kvetkezmnye. Mialatt mesltem, feszlt figyelemmel hallgatott. Elindultunk a knyvtrba, hogy legalbb a mostani anyagok meglegyenek neki. Megmutattam neki az rsomat, s mivel azt mondta, el tudja olvasni s a jegyzeteim logikjn is ki tud igazodni, gy dntttnk, lefnymsoljuk neki a fzeteim oldalait, gy nem kell olyan sok oldalt tmsolnia.

Miutn vgeztnk ezzel, elindultunk hazafel. Az es ezttal nem esett – gondoltam mlt hten annyi eszs volt, hogy az sszes vizet kiadtk magukbl a felhk. St, helyenknt mg a nap is kisttt, mert helyenknt kbor vakfoltok voltak a felhk felletn. Kiderlt, hogy japn osztlytrsnm nagyjbl hsz percre lakik tlem. Nekem edzsre kellett mennem, gy nem tudtuk egytt tlteni az egsz utat hazafel, de azt mondta, nem bnja, s sok sikert kvn az edzshez. Nos igen, a japnok tnyleg japnok maradnak, legyenek brhol a fldgolyn. Tudtam, hogy k illedelmesek, alzatosak s tisztelik az embertrsaikat. Ezrt nagyon tiszteltem is mind a nemzetet, mind a kultrjukat.

Edzs utn ngy zenet s hrom nem fogadott hvs vrt rm. Kt SMS jtt Page-tl, egy Mason-tl s egy Mizuytl. A nem fogadott hvsok kzl egy tartozott anyhoz s kett Mason-hz. Anya elsbbsget lvezett mindenkivel szemben, gy t hvtam vissza elszr.

  • Szia, mirt hvtl? – szltam bele azonnal, amint a kicsngs abbamaradt a vonal msik vgn s valaki felvette a telefont.

  • , az mr nem rdekes. Paradicsomleves mellett dntttem. – ah. Szval azrt hvott, mert nem tudta, mi legyen az ebd. Tipikus.

  • Akkor ok. Mindjrt otthon vagyok, csak mg t kell ltznm.

  • J j. Vrlak. Az ebdet viszont meg kell majd melegteni, mert kihlt.

  • Ok. Szia.

  • Szia.

gy nz ki egy tipikus eszmecserm anyval; legtbbszr az aktulis ebdrl krdez, hogy van-e tletem, mit fzzn. Ms krds, hogy nha mg akkor is, ha adok tletet, teljesen mst csinl, mert menet kzben eszbe jutott valami jobb, de teljesen mindegy. Ha hozzszokik egyszer az ember, mr nem is olyan vszes. Ezutn kvetkezett a msik hv s a tbbiek.

  • Csak azrt hvtalak, hogy megrdekldjem, milyen volt a mai napod. – vlaszolt nevetshullmokkal tzdelve a feltett krdsemre Mason.

  • tlagos.

  • Otthon vagy most? Vagy edzsen vagy?

  • Most vgeztnk. Mg t kell ltznm, aztn mehetek haza. – ahogy ezt mondtam, a mobilomat a vllammal a flemhez szortottam s elkezdtem a holmiim kzt rmolni, ersen az iskolai egyenruhm szoknyja utn kutatva.

  • Elugorjak rted? Mi is nhny perce vgeztnk. Mi mr felltztnk, de mire te vgzel, szerintem pont ott lesznk. – elgondolkodtam az ajnlatn. Mostanban tlsgosan rszoktam erre, hogy Mason visz engem ide-oda.

  • Ok. Akkor olyan t-tz perc mlva a bejrat eltt leszek.

  • Addig a menyasszony is elkszl! – rhgtt ki Mason, de csak morogva vllat vontam.

  • Na s? Nbl vagyok. Ha zavar, nem kell rtem eljnni.

  • J, j, nyugi. A kedvedrt adok hrom perc egrutat, s addig nem indulok el. Mit szlsz hozz?

  • Nagyon nagylelk, mondhatom. – jegyeztem meg savany hangon, aztn megszaktottam a hvst.

  • Ki volt az? – termett ott azonnal Ashley. Na igen, egy kicsit lemaradt a dolgok alakulsa kzben. Mg a Halloween-en sem volt ott.

  • Csak Mason. – vontam vllat. A lnynak felcsillantak a szemei.

  • Az a Mason? Mason Wright? Meg tudod adni nekem is a szmt? – csak pislogni tudtam a lny lnksgn.

  • Mindjrt jn, krd el inkbb tle. Ha akarja, majd megadja, n nem adom ki senki szmt. – csak elkpzeltem, mi lenne, ha az n szmomat adnk meg mindenkinek s egy rakat ismeretlen hvogatna llandan. Nem rtkelnm tlsgosan, az biztos. n mr csak ilyen empatikus szemlyisg vagyok.

  • Ok, kszi. – Ashley nevetglve ment vissza az padjhoz, hogy elkszljn.

Pontosan ht s fl perc mlva rtem a bejrathoz Ashley trsasgban. Az idt a lny szmolta, mert folyamatosan nyaggatott, hogy mr hat perc eltelt a hvs ta, s n mg mindig csak „flig vagyok ksz”. Mg gy is vrnunk kellett a srcra, hogy megrkezzen, de rvidesen megpillantottuk az autjt bekanyarodni az utca vgn. A jrda mellett parkolt le, aztn az anyslsen thajolva intett ki az ablakon kszntskppen. Akaratom ellenre is szemet szrt, hogy Ryan ott l az lsen, Mason mellett. Visszaintettem a srcnak, aztn az authoz lptem. Kinyitottam a hts ajtt s bedobtam az tellenes oldalra a sporttskmat, de mieltt beltem volna, eszembe jutott, hogy a platinaszke lny arra vr, hogy felhvjam r Mason figyelmt. gy a voln mgtt l src fel fordultam, aki az ujjaival a zene temre tgette a kormnyt, n pedig vllon bktem.

  • Van itt valaki, aki beszlni szeretne veled. – Mason erre krd tekintettel nzett rm, utna azonnal ki a kocsiablakon. Mikor megltta a lnyt, amolyan „ok, mr vgom” tekintetet vgott, mieltt kiszllt. Ahogy odastlt a szkhez, n beltem s becsuktam magam mgtt az ajtt. A figyelmem azonnal a zenre tereldtt. Nem tudtam figyelmen kvl hagyni, hogy ppen egy AC/DC dal szlt.

  • Mit akar tle Ashley? – vont krdre Ryan, a bartjn s a lnyon tartva a szemeit. Az oldaltskmban kutakodva vlaszoltam neki.

  • Ashley el akarta krni tlem Mason szmt, de mondtam, hogy n nem fogom ms szmt megadni, beszljen inkbb vele s krje el tle . – Ryan egy blintssal fejezte ki az egyetrtst a nzetemmel kapcsolatban. Nhny pillanaton bell meg is talltam a mappmban a keresett krdseket. Excel elmlet volt, szksgem volt r a gyakorlati feladatoknl. Gylltem az Excelt. Szerintem soha az letben nem lesz r szksgem olyan szinten, mint ahogy megtantjk, mi a fenrt kell akkor ennyire rszletesen tantani? Knzs gyannt? Nos, annak a tkletesnl is tkletesebb.

  • Mi az? – hallottam meg hirtelen az ell l src hangjt. Ahogy felnztem, lttam, hogy a visszapillantbl nz engem. Utlkozva vllat vontam.

  • Excel elmlet. Nem vagyok benne tl j, s gyllm, mint a... – megkszrltem a torkomat, hogy magamba fojtsam a trgr szavakat, amik hirtelen felindulsomban a nyelvemre tolultak. Ryan halkan kuncogott.

  • Segtsek? n j vagyok benne. – erre felcsillantak a szemeim.

  • Komolyan? Megksznnm! – egy szles mosoly terlt szt az arcomon, ezzel is mutatva, mennyire boldogg tett a remnysugr, hogy taln mgsem bukok meg az Excel miatt.

  • Mikor rsz r? – rvid gondolkods utn kibktem egy vasrnapot – Ok. J az neked, ha nlam sszelnk?

  • Aha, persze. Majd rd meg a cmed, s... – ekkor belm csapott, hogy mg nem adtam meg neki a szmomat – … megadom a szmomat. – Ryan blintott, majd egy mozdulattal elkapta a farmerzsebbl a mobiljt. Lediktltam neki, pedig elmentette.

  • Ok. Akkor majd felhvlak, s megbeszljk a pontos idpontot. Meg megadom a cmemet. – rviddel azutn, hogy eltette a telefonjt, Mason beszllt az autba – Na, mit akart? – Mason unottan rntotta meg a vllt.

  • A szmomat.

  • s? – vonta fel fl szemldkt Ryan.

  • Termszetesen megadtam neki, nem akartam bunk lenni. – ah, szval igazam volt: jobb tlet volt nem nknyesen elrulni Ashley-nek. A jelekbl tlve Mason nem rtkelte volna tlsgosan. Az aut motorja felajzott, aztn elindultunk – Mit terveztl ma dlutnra? – nzett egyenesen a szemeimbe Mason a visszapillant tkrbl. Mieltt vlaszolhattam volna, mg gyorsan, rhgve hozztette – A tanulson kvl.

  • Ha, ha, nagyon vicces. – jegyeztem meg szrazon – Kpzeld, ma dlutn mr nem kell tanulnom ezen kvl. – lengettem meg az elmletes paprjaimat.

  • Ilyen is van? Mi trtnt? – kanyarodott be nevetve a src az egyik utcba – Tl sokat lgsz velem, rossz hatssal vagyok rd.

  • Meglehet, de ez sem az n hibm ppensggel. – mormogtam, mire Mason megint csak nevetett.

  • Ok, te nyertl. Van kedved tallkozni a htvgn?

  • Nem rek r, mr foglalt az egsz. Pntek-szombaton a lnyokkal leszek, vasrnap pedig tanulok.

  • Mikor nem tanulsz? – shajtott fel Mason.

  • Amikor mr vgeztem. – vlaszoltam egyszeren – De egyrtelm, nem?

  • De de. – vlaszolt nagy komolyan a src, igyekezve elfojtani a nevetst, mire n csak a szemeimet forgattam.

  • Kvetkez htvge?

  • Arra mg nem mondok semmit. Nem szoktam annyira elre tervezni. Ha lesz idm, majd szlok. – Mason erre csak blintott, de nem mondott semmit. Nhny perc mlva szlalt csak meg jra.

  • Aurora Street 21, hlgyem. Megrkeztnk.

  • Ksznm. – mosolyogtam r a srcra, majd miutn elkszntem mindkettejktl, kiszlltam. Az es csodval hatros mdon mg mindig nem esett, gy teljes higgadtsggal tudtam a bejrati ajthoz stlni. Elkapartam a kulcsomat, de mieltt ajtt nyithattam volna, az kinylt az orrom eltt.

  • Szia, kicsim! – ksznttt anya szles vigyorral a szjn.

  • Szia. – kszntem vissza neki, lnyegesen nyugodtabb hangnemben.

  • Megmelegtettem a levest, gyhogy most tudsz is enni.

  • Kszi. – ahogy belptem, lergtam a lbaimrl a cipimet s az els alkalmas helyre dobtam a tskimat, utna asztalhoz ltem.

Evs utn elmentem megfrdeni. Az elmletet az gyamon fekve, a pizsimben olvastam t jra s jra. Noha nem lett volna rossz tlet ppensggel a szmtgpen gyakorolni sem, gy tltem meg, annyira mr nem rdekel ez az egsz. Radsul mg ha akartam volna sem tudtam volna gyakorolni, mivel teljesen mr opercis rendszert hasznlok, mint ami az iskolai gpeken van, gy a program is ms. Az es este kilenc tjn kezdett kopogni az ablakomon, n pedig a lmpmmal felkapcsolva aludtam el, az informatikakrdses lapjaimmal a hasamon. Mondanom sem kell, hogy reggelre annak rendje-mdja szerint ssze is gyrdtek, s mikor gy-ahogy a tudatomnl voltam vgre, nem tudtam mire vlni a folyamatos ropogst. Mivel mindig akkor hallottam, amikor megmozdultam, elszr azt hittem, a htam van vicces kedvben. Tudtam, hogy ha n ezt elmondom a lnyoknak, kegyetlenl ki fognak rhgni.

Szlj hozz te is!
Nv:
E-mail cm:
Amennyiben megadod az email-cmedet, az elrhet lesz az oldalon a hozzszlsodnl.
Hozzszls:
Azrt, hogy ellenrzhessk a hozzszlsok valdisgt, krjk rd be az albbi kpen lthat szt. Ha nem tudod elolvasni, a frissts ikonra kattintva krhetsz msik kpet.
rd be a fenti szt: j CAPTCHA krse
 
Mg nincs hozzszls.
 
That Is How The Novel Is. :3
Friss bejegyzsek
2013.08.13. 11:15
2013.08.12. 23:20
2013.08.12. 23:18
2013.08.12. 13:22
2013.07.31. 12:04
Friss hozzszlsok
 
Numbers. :3
Induls: 2013-06-12
 
Calendar. :3
2025. Mrcius
HKSCPSV
24
25
26
27
28
01
02
03
04
05
06
07
08
09
10
11
12
13
14
15
16
17
18
19
20
21
22
23
24
25
26
27
28
29
30
31
01
02
03
04
05
<<   >>
 
Vote for what you want. :3
Lezrt szavazsok
 
My Older Stories. :3
 
Chat. :3
Nv:

zenet:
:)) :) :@ :? :(( :o :D ;) 8o 8p 8) 8| :( :'( ;D :$
 

Könyves oldal - egy jó könyv, elrepít bárhová - Könyves oldal    *****    20 éve jelent meg a Nintendo DS! Emlékezzünk meg ról, hisz olyan sok szép perccel ajándékozott meg minket a játékaival!    *****    Ha érdekelnek az animék,mangák,videojátékok, japán és holland nyelv és kultúra, akkor látogass el a személyes oldalamra.    *****    Dryvit, hõszigetelés! Vállaljuk családi házak, nyaralók és egyéb épületek homlokzati szigetelését! 0630/583-3168 Hívjon!    *****    Könyves oldal - Ágica Könyvtára - ahol megnézheted milyen könyveim vannak, miket olvasok, mik a terveim...    *****    Megtörtént Bûnügyekkel foglalkozó oldal - magyar és külföldi esetek.    *****    Why do all the monsters come out at night? - Rose Harbor, a város, ahol nem a természetfeletti a legfõbb titok - FRPG    *****    A boroszkányok gyorsan megtanulják... Minden mágia megköveteli a maga árát. De vajon mekkora lehet ez az ár? - FRPG    *****    Alkosd meg a saját karaktered, és irányítsd a sorsát! Vajon képes lenne túlélni egy ilyen titkokkal teli helyen? - FRPG    *****    Mindig tudnod kell, melyik kiköt&#245; felé tartasz. - ROSE HARBOR, a mi városunk - FRPG    *****    Akad mindannyijukban valami közös, valami ide vezette õket, a delaware-i aprócska kikötõvárosba... - FRPG    *****    boroszkány, vérfarkas, alakváltó, démon és angyal... szavak, amik mind jelentenek valamit - csatlakozz közénk - FRPG    *****    Why do all the monsters come out at night? - Rose Harbor, a város, ahol nem a természetfeletti a legfõbb titok - FRPG    *****    why do all monsters come out at night - FRPG - Csatlakozz közénk! - Írj, és éld át a kalandokat!    *****    CRIMECASESNIGHT - Igazi Bûntényekkel foglalkozó oldal    *****    Figyelem, figyelem! A második vágányra karácsonyi mese érkezett! Mesés karácsonyt kíván mindenkinek: a Mesetáros    *****    10 éves a Haikyuu!! Ennek alkalmából részletes elemzést olvashatsz az anime elsõ évadáról az Anime Odyssey blogban!    *****    Ismerd meg az F-Zero sorozatot, a Nintendo legdinamikusabb versenyjáték-szériáját! Folyamatosan bõvülõ tartalom.    *****    Advent a Mesetárban! Téli és karácsonyi mesék és színezõk várnak! Nézzetek be hozzánk!    *****    Nagyon pontos és részletes születési horoszkóp, valamint 3 év ajándék elõrejelzés, diplomás asztrológustól. Kattints!!!!