The second part of the first chapter. :3

M�snap reggel Edward szigor� hangja �bresztett fel minket, �s azt mondta, hogy aki nincs lent tizen�t percen bel�l a kinti fut�p�ly�n, annak extra feladatokat fog adni. �lmos tekintettel a telefonomra pislogtam. A szemh�jaim m�g teljesen �sszeragadtak, nem is l�ttam semmit, a szemem k�nnyes volt, amit egy �s�t�som csak fokozott, a testem pedig nem volt hajland� fel�lni az �gyon. Az �jszakai vihar miatt r�ad�sul m�g sokkal kevesebbet �s rosszabbul aludtam, mint ahogy azt egy�bk�nt tettem volna. Egy h�rg�ss� fajult ny�g�s k�s�ret�ben v�g�l kik�sz�l�dtam valahogy az �gyamb�l. M�g csak 6:50 volt, �s 7-re kellett a p�ly�n lenn�nk. T�z perc mire is el�g? � igen: arra, hogy egy perc alatt fel�lt�zzek �s megejtsek egy gyors fogmos�st, ut�na pedig leloholjak a sportp�ly�ra. Az egyetemnek am�gy hatalmas p�ly�i voltak: egy fut�-, egy foci- �s egy futballp�lya, plusz m�g a bentiek. Strandr�plabdap�lya eg�szen biztos nem volt, mert m�gis ki akarna az es�t�l iszapos homokban j�tszani? De t�ny, hogy hatalmas ter�letet �leltek fel a sportp�ly�k. M�r �ppen csak nem stadionnak h�vt�k ezt, hanem koll�giumnak.

V�g�l 7 ut�n egy perccel �rtem le a teljesen �res p�ly�ra. Az arcom m�g mindig falfeh�r volt, amin az arcmos�s sem seg�tett. A tekintetem ugyanolyan �lmos �s kifejez�stelen volt, mint az�, aki m�g mindig alszik, a hajam pedig enn�l k�cosabb nem is lehetett volna. Csak miut�n k�rben�ztem, vettem �szre egy kisebb csapatot a fut�p�lya t�ls� v�g�n. Hunyor�tanom kellett, hogy ki tudjak venni konkr�tumokat is a m�g mindig lust�lkod� szemeimmel. A t�zetesebb vizsg�l�d�s ut�n v�g�l meg�llap�thattam, hogy John Valley �llt ott, el�tte a tizen�t f�s futballcsapata, amint �ppen fekv�t�maszt nyomnak. Rajtuk maradt a tekintetem, �gy n�h�ny pillanat m�lva r�j�ttem, hogy t�vedtem: n�gy�tem� fekv�t�maszokat csin�ltatott vel�k Valley, egyszer�en csak a fekv�t�maszos r�sz�t elny�jtotta nekik, �gy egy helyett t�zet kellett csin�lniuk. Elh�ztam a sz�mat.

• Lara, mit �llsz ott? Gyere, a l�nyok m�r futj�k a k�r�ket! – nagyot nyeltem, azt�n a t�bbiekhez szaladtam. Fut�s k�zben felk�t�ttem a hajamat egy copfba, hogy ne ideges�tsen t�ls�gosan, azt�n becsatlakoztam hozz�juk.

�t k�r ut�n Edward a fi�k csapata mell� rendelt minket. A „Csak a szok�sos, l�nyok” kijelent�s ut�n tudtuk m�r a feladatunkat. Harminc hasizomgyakorlat elv�gz�s�t kaptuk feladatul, ami ut�n k�vetkezett a harminc h�tizom, a harminc guggol�s, �s ut�na a harminc fekv�t�masz. H�rom k�r�s volt a feladatunk, minden k�rben ugyanezek a gyakorlatok voltak, annyi k�l�nbs�ggel, hogy mindig t�zzel emelt�k a gyakorlatok sz�m�t. �gy a m�sodik k�rben m�r negyvenet, a harmadikban pedig m�r �tvenet kellett csin�lnunk mindenb�l. Egy egyperces sz�netet k�vet�en azt�n k�vetkezett az �jabb h�rom k�r, ez�ttal ford�tott sorrendben: el�sz�r az �tvenes, ut�na a negyvenes, v�g�l pedig a harmincas k�r j�tt. A v�g�re m�r fulladoztunk, �s kapkodtunk leveg� ut�n. Ahogy v�gign�ztem a m�sik �t l�nyon, m�r mindenkinek paradicsomv�r�s volt az arca, �s szerintem �n sem voltam k�l�nb. Levezet�sk�nt �jabb �t k�rnyi fut�st kaptunk feladatul, ez�ttal a sr�cokkal egy�tt. A t�glasz�n� fut�p�ly�n imm�r sokkal lassabban futott a huszonegy ember, mint kor�bban, eg�szen addig, am�g Valley hangja kett� nem has�totta a leveg�t, hogy mindenki azonnal kapja �ssze mag�t, �s kezdjen el futni, k�l�nben �jrakezdj�k az eg�szet. M�r mindenki a t�dej�t k�sz�lt kik�pni, mire v�gre az �t�dik k�r v�g�re �rt�nk. A sr�cok �s a l�nyok is mind a harmatos f�re rogytak, �s �gy kapkodtak leveg� ut�n. Mindenkinek l�ngv�r�s arca volt, el�g vicces lehetett huszonegy�nket figyelni, ahogy v�r�s fejjel, fulladozva vessz�k a leveg�t a f�ld�n fetrengve.

• Ha kipihent�tek magatokat, akkor a fi�k j�nnek �s �sszedobj�k maguknak az edz�p�ly�jukat, a l�nyok pedig vesznek h�rom r�plabd�t �s a passzokat gyakorolj�k.

• Hol vannak a kosarasok? – s�gtam oda Viol�nak.

• A focip�ly�n edzenek a focisokkal. – egy „� �rtem” pillant�ssal fejeztem ki magam, azt�n az edz�nk utas�t�s�ra befutottam a tornaterembe, hogy szerezzek h�rom r�plabd�t, addig a sr�cokat is bek�ldt�k, hogy az edz�s�kh�z sz�ks�ges gumiabroncsokat �s m�s egyebeket magukhoz vegy�k.

Az intenz�v edz�snek f�l tizenegykor lett v�ge, addigra mindenki nekivetk�z�tt kicsit – a l�nyok k�z�l mindenki ledobta a pulcsij�t, a sr�cok pedig a futballruh�jukban szenvedtek v�gig. Mikor hallott�k Valley bejelent�s�t, miszerint v�geztek, els� dolguk volt azonnal ledobni magukr�l a sisakot �s a fels�j�ket. Mason, Rick, �s Andy odaj�ttek hozz�nk besz�lgetni, megvitatni, mennyire megsz�vattak minket az edz�ink.

• L�tod? Megmondtam, hogy esztelens�g lett volna folytatni a tegnapit. – a kijelent�semre Mason kimer�lten felnevetett.

• Ok�, igazad volt. Hi�nyzik bel�lem a megfontolts�g.

• Igen, mell�d test�r�k kellenek, akik vigy�znak r�d. – �rtettem egyet nagy komolyan, erre elvigyorodott �s a haj�ba t�rt.

Kihaszn�lva a besz�lget�sben be�llt r�vid sz�netet, k�rben�ztem. Ashley, Ren�e �s Jade Andy-vel besz�lgettek, m�g Rick Faith-tel �s Viol�val sz�rakozott.

• Visszamegy�nk a koleszba? – int�zte k�rd�s�t fel�m Mason. Visszan�ztem r�, egy kicsit �rtetlen tekintettel, mert am�g a t�bbieket figyeltem, belemer�ltem a gondolataimba. Ezt l�tva a sr�c megism�telte a k�rd�s�t.

• Persze, mehet�nk.

Odak�sz�ntem a port�n�l �ll� Leonard-nak, mire Mason szem�ld�kei �jfent �sszeszaladtak. A s�t�tsz�ke haj� f�rfi v�gign�zett rajtam, azt�n �rtetlen�l megk�rdezte:

• Mi t�rt�nt? Mindannyian rettenetesen kipirulva j�tt�k vissza. – zavartan felnevettem �s odas�t�ltam a pulthoz, Mason pedig k�vetett.

• Edz�s�nk volt. – Leonard szemei elkerekedtek.

• Ilyenkor?

• Reggel h�t �ta kint voltunk. – k�z�ltem vele a sz�raz t�nyeket. �gy cseppet sem hangzott soknak, de visszagondolva, miken ment�nk kereszt�l, megint r�m t�rt a f�radts�g�rzet.

• Akkor m�r mindent �rtek. – mosolyodott el kedvesen a f�rfi, azt�n vissza�lt a sz�k�re �s megint el�vette a k�nyv�t. Kicsit �thajoltam a pulton, hogy megn�zhessem az el�lapj�t, de addigra m�r kinyitotta, �gyhogy nem l�ttam semmit.

• Mit olvasol? – m�r tegnap is reflexb�l letegezt�k egym�st.

• Dorian Gray arck�pe. – felcsillantak a szemeim.

• Oscar Wilde? Az j� v�laszt�s. Nagyon j� k�nyv. – a sz�ke erre felvonta f�l szem�ld�k�t �s elmosolyodott.

• Olvastad m�r?

• M�r hogy ne olvastam volna? – nevettem – Hol tartasz? – erre megmutatta, hogy a k�nyv k�zepe fel�. �tadta a k�tetet, �s miut�n beleolvastam, azonnal tudtam, merre j�r a t�rt�netben. Egy b�lint�s k�s�ret�ben ny�jtottam vissza neki – Ez j� r�sz. Abba ne hagyd.

• Nem fogom, nagyon �rdekel. – nevetett, azt�n a sz�k�re roskadt �s folytatta az olvas�st.

�gy �t�ltem meg, nem zavarom tov�bb ezut�n, �gyhogy a folyos� fel� indultam. Annak meg v�gk�pp nem l�ttam �rtelm�t, hogy elmondjam neki, �ppen egy fontos mozzanat el�tt �ll: amikor Dorian meggyilkolja Basil-t. Onnant�l pedig �rdekes lesz, ahogy kiterveli a hulla eltakar�t�s�t, �s minden egyebet. Meg ahogy felem�sztik az �rzelmei �s f�lelmei... Egy sz� mint sz�z: Wilde t�nyleg remek �r�.

A gondolatmenetemb�l kiz�kkenve j�ttem r�, hogy Mason m�g mindig ott s�t�lt mellettem. K�rd�n fordultam fel�.

• Te nem m�sz a szob�dba? – a lehet� legdiszkr�tebben igyekeztem feltenni neki a k�rd�st. Ezt hallva csak v�llat vont.

• De, megyek is. Csak kicsit elkalandoztam. – egy „� �rtem” tekintettel nyugt�ztam ezt a kijelent�s�t, azt�n a l�pcs� fel� indultam. Elk�sz�n�sk�nt intettem neki, majd miut�n � ezt viszonozta, felsiettem a l�pcs�n.

A d�nt� d�lut�n egykor kezd�d�tt csak, addig pedig volt m�g kett� �s negyed �r�nk. B�ven sok is. Dobtam egy SMS-t Page-nek, hogy menj�nk le egy�tt kaj�lni. Szinte azonnal j�tt is a v�lasza. Ezt k�vet�en k�t-h�rom perc m�lva az �tkez�ben tal�lkoztunk. Amint megl�ttuk egym�st, kir�h�gt�k a m�sikat a l�ngv�r�s feje miatt, azt�n miut�n ezen kisz�rakoztuk magunkat, szerezt�nk zs�ml�ket meg felv�gottat �s helyet foglaltunk az asztaln�l. Rajtunk k�v�l csak maroknyi ember volt az eb�dl�ben, �gyhogy halkra vett�k a figur�t, mialatt megvitattuk, mennyire megsz�vtuk a reggeli edz�ssel. Egy „Ilyet sose t�bbet” meg�llap�t�ssal azt�n lez�rtuk a t�m�t. �n �t szendvicset ettem �sszesen �s kiittam egy m�sf�l literes flakont reggeli gyan�nt, ez az adag pedig bar�tn�mn�l is hasonl� volt. Az�rt valljuk be, norm�lis vacsora �s reggeli n�lk�l egy ilyen edz�s el�g h�z�s tud lenni, f�leg �gy, hogy a kezd�s el�tt tizen�t perccel �bredt�l �s t�z perccel el�bb kelt�l ki az �gyadb�l...

M�r v�gezt�nk, de m�g ottmaradtunk besz�lgetni kicsit. Az eb�dl� meglehet�sen nyugodt k�rny�k volt, nek�nk pedig arra volt a legnagyobb sz�ks�g�nk. Ez persze addig tartott csak, am�g n�h�ny sr�c meg nem �rkezett, �s fenekest�l felforgatott mindent. �gy kezd�d�tt az eg�sz, hogy hangosan, az eb�dl� t�loldal�r�l ki�ltottak oda nek�nk egy „Cs� csajok!” k�sz�nt�st, �gyhogy ha akartuk, se hagyhattuk volna figyelmen k�v�l �ket. Az ikerp�r, Jason �s Jensen volt az els�, aki csatlakozott hozz�nk. Innent�l term�szetesen m�r minden tekintet r�nk szegez�d�tt, annak ellen�re, hogy bar�tn�mmel igyekezt�nk mindezt elker�lni. Egy amolyan „h�t, ez sem j�tt �ssze” tekintettel n�zt�nk egym�sra, azt�n a fi�kra kezdt�nk figyelni, akik azt ecsetelt�k, mi mindent kellett csin�lniuk az edz�s�k�n, meg hogy ut�na tal�lkoztak n�h�nyan �s vand�lkodtak egy kicsit. Magamban megjegyeztem, hogy hihetetlen, mennyi f�l�s energi�ja van a fi�knak, azt�n a figyelmem azonnal visszair�nyult a k�t v�r�s ikerre. Olyanok voltak, mint a nagyra n�tt gyerekek – a szokottn�l is t�bbet viccel�dtek, �s sokkal hiperakt�vabbak voltak az �tlagn�l. De pont ez tette �ket igaz�n aranyoss�. Egyszer�en nem tudtam nem mosolyogni, valah�nyszor megsz�laltak, �s azok a pillanatok voltak a legjobbak, amikor �ppen egym�st �gett�k be el�tt�nk. Az ikreket csak �gy tudtam megk�l�nb�ztetni egym�st�l, hogy a szemeiket figyeltem; Jason szemei ugyanis vil�gos mogyor�barn�k, Jensen�i pedig k�nnyed t�rkizz�ldek voltak. Egy�bk�nt teljesen egybev�g�ak voltak: ugyanolyan �l�nkv�r�s volt a hajuk – el�sz�r azt hittem, festetik, de ez a term�szetes sz�n�k –, az arcberendez�s�k is szinte teljesen egyforma volt, �s mindkett� arc�t �s orr�t halv�ny szepl�k hintett�k, amiket csak akkor vettem �szre, amikor m�r viszonylag hosszabb ideje figyeltem �ket.

• ...�s k�pzelj�tek, Jensen akkor f�lrer�gta a labd�t, ami majdnem fejen tal�lta az edz�t! – a v�g�t alig lehetett �rteni, mert Jason elr�h�gte mag�t.

• J�, nem kell ezt mindenkinek elmondani! El�g, ha a mi sulink �s f�l Hastings tudja, nem kell a m�sik fel�nek is az orr�ra k�tni. – Jason erre ciccegett �s minden igyekezete ellen�re megint hangosan r�h�gni kezdett. Valljuk be, nem megy neki a komoly �br�zat fenntart�sa, amikor �ppen vicces sztorikat mes�l...

• Most viccelsz? M�r hogy ne k�ne? – erre Jensen gondolkod�s n�lk�l barackot adott tes�j�nak a fej�re. Page �s �n is elnevett�k magunkat a jelenet l�tt�n, a figyelmem azt�n a t�ny�rjaikra siklott. Amint megl�ttam az �rintetlen kaj�t el�tt�k, megfogalmaz�dott bennem a k�rd�s, miszerint hogy b�rj�k ki ezek ennyi ideig ilyen k�r�lm�nyek k�z�tt ev�s n�lk�l? Ez k�ptelens�g! Emberek ezek egy�ltal�n, vagy egyszer�en csak f�rfiak? Ok�, ez nem k�rd�s. Egy f�rfi m�r vagy h�sszor teleette volna mag�t az�ta...

• Ne most �lj�tek egym�st. – j�tt oda r�h�gve Dylan, azt�n helyet foglalt Jason mellett. A felsz�l�t�s�ra Jensen eleresztette az ikr�t, aki szint�n r�h�gve k�h�cselt egy keveset, mialatt a pulcsij�t igazgatta mag�n.

Elkezdtek enni, k�zben pedig csatlakozott hozz�juk Tyler, Taylor, Chris �s Adam is. Page r�k�rdezett, a t�bbi focista hol van, mire a sr�cok elmondt�k, hogy �k m�r vagy ettek, vagy csak k�s�bb akarnak lej�nni. S�t, valaki el is aludt. H�t, a reggeli torna ut�n valahogy nem csod�lom. �k rettenetesen elh�zt�k az ev�st, term�szetesen azzal, hogy folyamatosan h�ly�skedtek, meg egym�st figur�zt�k ki, ahogy esznek, �gyhogy mondhatni m�g akad�lyozt�k is egym�st. F�l �ra m�lva azt�n meg�rkezett Richie is, lusta mozdulatokkal a tark�j�t vakargatva. Ahogy r�n�ztem, egyb�l meg tudtam mondani, hogy � volt az, aki led�lt egy kis id�re pihenni. �s az arca... j�l l�ttam? A t�ny�rj�val �s az azon figyel� szendvics�vel a kez�ben j�tt oda a csapatunkhoz, m�g mindig f�lig csukott szemekkel, �gy nem igaz�n t�nt fel neki, hogy a t�bbi sr�c befogott sz�jjal �s egyre v�r�s�d� fejekkel igyekszik visszafojtani a bel�l�k egyre csak kik�v�nkoz� r�h�g�st. A bar�tn�mmel csak elk�pedve figyelt�k az arc�t, azt�n odafordultam Page-hez �s halkan a f�l�be s�gtam:

• Az �rett f�rfiak... – erre Page csak vigyorogva b�logatott.

Richie egy �s�t�st k�vet�en gyanakodva felvonta f�l szem�ld�k�t, azt�n k�rben�zett mindenkin, nyilv�n szokatlan volt sz�m�ra a csend.

• Mi van? Van valami az arcomon? – erre Chris nem b�rta tov�bb, �s kiszakadt bel�le a r�h�g�s, mire a t�bbiek sem t�rt�ztett�k tov�bb magukat, �s utat engedtek a hangjuknak – Mi van? – n�zett k�r�l tan�cstalanul szeg�ny Richie. Megk�sz�r�ltem a torkomat �s �tny�jtottam neki a zsebt�kr�met. Amint megl�tta az arc�t, �gy pattant fel a hely�r�l, mintha izz� vassz�ken �lt volna – MI A F�SZKES FENE?! – hitetlen�l forgatta ide-oda a t�kr�t a kez�ben, nem akarva hinni a l�tv�nynak. Azt�n a t�kr�t tart� karj�t leejtve, az arc�ra mutogatva k�rdezgette a t�bbieket – Ezt �n m�gis hogy mosom le magamr�l? Alkoholos filc volt legal�bb?

• M�g sz�p. – mondta nagy komolyan Jensen, karba tett kezekkel, komoly arccal, mialatt lehunyt szemekkel b�logatott. A sz�k�n hint�zott �s jobb l�b�t keresztben elfektette a m�sikon, �gy v�laszolt Richie k�rd�s�re. Ezen Page �s �n is j�t der�lt�nk. Az �sszefirk�lt arc� sr�c erre csak idegesen felhorkant.

• Nem hiszem el! Ezt komolyan nem hiszem el!

• Mi se. – vetette oda Tyler – Igaz�n nem gondoltuk volna, hogy ennyire vicces lesz a reakci�d, �s �gy nem vett�k fel.

• Mekkora gennyl�d�k vagytok... – mormolta unottan a szerencs�tlen �ldozat, mialatt fel�m ny�jtotta a t�kr�met.

• Mir�l besz�lsz, Tyler? – hallatszott ekkor Taylor hangja, majd Tyler fel� ford�totta a mobilj�t – M�g hogy nincs felv�tel�nk?

A reggeli annyira elh�z�dott, hogy f�l egykor hagytuk el az �tkez�t. Id�k�zben persze a forgalom is dupl�z�dott, mivel nemcsak mi voltunk a koll�giumban, �s d�lben rendszerint eb�delni szok�s. M�g annak ellen�re is, hogy ennyi ideig elh�ztuk a kaj�l�st, rengeteg id�nk maradt – m�rmint, f�l �ra az�rt b�ven sok arra, hogy �t�lt�zz�nk �s magunkhoz vegy�nk egy flakonnyi vizet. Miut�n visszavettem a sportegyenruh�mat, megint lementem a port�hoz, hogy besz�lhessek a sz�ke f�rfival. M�g mindig a reg�nyt olvasta, ezen a l�tv�nyon pedig elmosolyodtam.

• Ennyire tetszik? – ind�tv�nyoztam besz�lget�st. Leonard erre feln�zett r�m, �s elmosolyodott.

• Term�szetesen. Ha �rdekes a t�rt�netvezet�s, akkor nincs akad�lya, hogy eg�sz �ll� nap olvassak.

• Ezt �r�mmel hallom. – r�viden nevettem, azt�n megk�rdeztem, hol tart.

• Dorian meggyilkolta Basil-t, most pedig Campbell-t k�ri, hogy seg�tsen neki elt�ntetni a hull�t. Illetve m�r meg is egyeztek. – helyesb�tett. B�lintottam.

• Olvasd csak, nagyon fog tetszeni a v�ge. – intettem neki, azt�n a kij�rat fel� indultam, hogy s�t�ljak egyet a d�nt� el�tt.

• Rendben. – v�laszolt m�g Leonard, miel�tt �jra belefeledkezett volna Wilde reg�ny�be.

V�gigj�rtam a p�ly�kat, amik reggel m�g kihaltak voltak, a verseny miatt viszont a n�z�t�ren m�r gy�lekeztek emberek, hogy megn�zz�k a d�nt� m�rk�z�seket. A s�t�m k�zben az es� szemerk�lni kezdett, �gyhogy a tornaterembe m�r futottam. Mire oda�rtem, m�r a h�l� is fel volt szerelve, a l�nyok pedig �ppen abban a pillanatban l�ptek p�ly�ra. Egy pillanat alatt ledob�ltam magamr�l a feh�r szabadid�met �s csatlakoztam a p�ly�n l�v�kh�z. Ren�e biccentett nekem, hogy menjek oda a b�r�hoz. A f�rfinak egy �rme volt a kez�ben, �n pedig a szok�sos „fej” mellett d�nt�ttem. Az �rme feldob�sa ut�n eld�lt: mi kezd�nk.

A kezembe kaptam a labd�t, �s elfoglaltam a helyemet a kilences vonalon, azt�n vettem egy m�ly l�legzetet, miel�tt nyitottam volna. A labda a m�sik csapat t�rfel�nek szinte teljesen a v�g�re ment, �s mivel azt hitt�k, kint lesz, nem is mozdult �rte senki – hiba volt. Elvigyorodtam, egy forg�s ut�n pedig Faith kez�ben volt a labda, �s ezzel egy�tt a szerv�l�s lehet�s�ge is. A labda �trep�lt a h�l� felett, az ottani �t�s pedig, aki a h�rmas vonaln�l k�z�pen �llt, egy lecsap�ssal adta vissza nek�nk. A n�gyes Viola ez�ttal �gyesen h�r�totta ezt egy alkar�rint�ssel, amit �n kihaszn�lva el�re szaladtam �s egy er�teljes lecsap�ssal visszajuttattam a m�sik csapat t�rfel�re – ezzel megszerezve a csapatunknak a m�sodik pontot is. A londoni csapatnak nagyon nem tetszett az �ll�s, szeml�tom�st egyenl�teni akartak. Mivel �jabb forg�s k�vetkezett, ez�ttal Ren�e nyitott. A meccs�nkre a sr�cok �t perces k�s�ssel �rkeztek, de miut�n n�zni kezdtek minket, a leglelkesebb szurkol�inkk� v�ltak – term�szetesen csak Page ut�n, aki az �n szem�lyes, m�r-m�r rajong� szurkol�m volt. A n�z�t�r �s az eg�sz tornaterem megint zengett t�l�k – mondjuk mi az, ami nem visszhangzik, ha egyszer �k ott teremnek?

A meccs ez�ttal szorosabb volt, mint tegnap, de m�g ennek ellen�re is mi nyert�nk. A l�nyokkal visongva ugrottunk egym�s nyak�ba, �s �gy gratul�ltunk egym�snak, hogy k�zben vesz�lyeztett�k egym�s hall�s�t, de abban a pillanatban mindez nem sz�m�tott, csakis az, hogy egy csapatk�nt megint nyert�nk. A sr�cok �s Page is lej�ttek hozz�nk, k�zben a szervez�k elkezdt�k leszerelni a h�l�t. A bar�tn�m valahogy �tfurakodott a csapatt�rsaimon �s Ren�e karj�t leh�mozva r�lam szorosan mag�hoz �lelt. Austin �s Andy k�vett�k a p�ld�j�t, el�bbi pedig mag�val h�zta Masont �s Ryan-t is, ezzel egy hatszoros �lelkez�st eredm�nyezve. Nagyon j� �rz�s volt, ahogy az az �t ember a karj�ba z�rt, r�ad�sul megint �reztem Ryan tegnapi kellemes Drakkar Noir parf�mj�t – � volt ugyanis az, aki h�tulr�l k�zvetlen�l mag�hoz �lelt. El�l Page volt, a jobbomon Mason �s Andy, a bal oldalamon pedig Austin. Legal�bb f�l percig �gy maradtunk, �n pedig ki�lveztem minden egyes pillanat�t az �lel�snek.

Rick hangj�ra rebbent sz�t a kis csoportosul�sunk, mivel a sr�c figyelmeztette a t�bbieket, hogy menni�k kell a saj�t d�nt�j�kre. Kicsit lankadt a kedvem, ahogy hirtelen mindenki elengedett – a bar�tn�met lesz�m�tva –, de azt�n igyekeztem �tkapcsolni az agyamat a t�nyre, miszerint neki kezd�dik a d�nt�je, �s nekem t�mogatnom kell a n�z�t�rr�l, ahogy csak tudom. A sr�cok megint kimentek a l�nyokkal a futballp�ly�ra, ahol az emberek eserny�kkel a kez�kben v�dekeztek az imm�r zuhog� es� ellen. R�videsen a kos�rmeccs is kezdet�t vette. Csak�gy, mint tegnap, ism�t Page l�pett a p�lya k�zep�re, hogy lecsapja a labd�t. Farkasszemet n�zett a londoni csapat tagj�val, a s�psz�t k�vet�en pedig mindketten egyszerre ugrottak fel a labd��rt.

M�r a lecsap�st is a m�sik csapat nyerte el, a meccs kimenetel�nek ez pedig csup�n az el�zm�nye volt – a d�nt� ugyanis a Briar-Rose csapat�nak veres�g�vel z�rult. Azonnal odamentem Page-hez, de � csak egy v�llvon�ssal r�m mosolygott.

• Szoros meccs volt. – amikor l�ttam, hogy t�nyleg nem b�nja annyira, megk�nnyebb�lten mosolyodtam el �n is. Kiment�nk a n�z�t�rre a t�bbiekhez, akik szint�n eserny�kkel a kez�kben figyelt�k a futballt. Ahogy oda�rt�nk hozz�juk, azonnal �sszeh�z�dtak az eserny�ik alatt, hogy mi is bef�rj�nk al�juk.

• Hogy ment? – k�rdezte azonnal Derek a bar�tn�met, mire � csak v�llat vont �s k�z�mb�s hangon v�laszolt.

• Mehetett volna jobban is. – term�szetesen mindenkinek leesett a tantusz, �gyhogy nem is firtatta senki tov�bb a kos�rd�nt� kimenetel�t.

Mivel ez a t�ma tabu volt, �s �gy nem volt mir�l besz�lgetni, mindenki figyelme visszair�nyult a futballcsapatra, akik a zuhog� es�ben, konkr�tan a s�rban fetrengve v�vt�k a d�nt� meccs�ket a londoni csapat ellen. A labda ism�t Ryan kez�ben volt, akit csak a mez�n l�v� sz�mr�l ismertem fel, egy�bk�nt pedig a sisakja �s a szakad� es� miatt nem l�ttam. �tpasszolta a labd�t Austin-nak, � pedig Mason-nek, aminek a v�g�n egy touchdown lett az eredm�nye Brian r�sz�r�l. A csapat�nak tagjai megrohamozt�k �s hol h�ton veregett�k, hol pedig �sszepacsizott vel�k elismer�s�k jelek�nt. �k pontosan olyan j�l alak�tottak, mint el�z� nap: az meccs �ll�sa m�r tiszt�n el volt d�ntve, a londoniaknak ezt m�r fizikai k�ptelens�g lett volna megnyerni – mivel az id�vel bizonyos hat�ron t�l nem lehet �s nem is �rdemes versenyezni.

Amint les�polt�k a d�nt�t, a sr�cok – ahogy tegnap is tett�k –, ism�t �ssze�lelkeztek �r�m�kben. Nem �rdekelte �ket, hogy mindegyik�j�k csupa s�r �s csurom v�z, a l�nyeg az volt, hogy nyertek, ami azt az �rz�st keltette benn�k, hogy a csapatuk ism�t jobban �sszecsiszol�dott kicsit, mivel javult a csapatmunk�juk. Pontosan �gy �rezhettek, ahogy mi is a r�plabdabajnoks�g megnyer�se ut�n. Hastings mondjuk h�res volt az amerikaifoci-csapat�r�l, �gyhogy az lett volna a meglepet�s, ha nem nyernek. Akkor viszont az iskol�juk is csal�dott volna a sr�cokban, de szerencs�re nem hagytak cserben senkit �s a v�rakoz�soknak megfelel�en teljes�tettek.

A sr�cokkal fedett helyre ment�nk – ami a tornatermi �tj�r�t jelentette –, �s ott gratul�ltunk nekik a sikeres d�nt��rt. N�h�nyuk mondjuk m�r elment, mert frusztr�lta, hogy s�r bor�tja majdnem az eg�sz test�t �s az arc�t, egy maroknyi futballista viszont ottmaradt �s b�szk�n hallgatt�k a r�juk z�poroz� dics�reteket. Az ott maradottak Brian, Matt, Mason, Ryan, Rick, Patrick �s Austin voltak. �k voltak a csapat lelke, ha lehet �gy fogalmazni – �k voltak a legtehets�gesebbek, �s tal�n az � csapatmunk�juk volt a legjobb is. Felt�telezem ezt annak k�sz�nhett�k, hogy m�r t�bb �ve ismert�k egym�st, m�g azel�tt is, hogy az akad�mi�jukra ker�ltek volna. A „felelsz vagy mersz” j�t�knak k�sz�nhet�en azt m�r tudtuk, hogy Mason �s Ryan rendk�v�l j� kapcsolatot �polt egym�ssal – m�r b�lcs�de �ta a legjobb bar�tok voltak. Hozz�juk �ltal�nos iskola harmadik oszt�ly�ban csatlakozott Austin �s Patrick, majd egy �vvel k�s�bb Matt �s Brian, v�g�l pedig �t�dikben Rick. �gy �k m�r az�ta egy�tt band�ztak, mindent elmondtak egym�snak. A legszorosabb kapcsolat m�gis Ryan �s Mason k�z�tt volt, illetve Matt �s Brian �lltak m�g nagyon k�zel egym�shoz. Austin rengeteg id�t t�lt�tt Ryan-nel �s Mason-nel, �gy a sr�cok du�j�b�l r�videsen tri� lett.

• Nos, kinek van kedve ma �jjel egy j�t bulizni? – n�zett sz�t a kis t�rsas�gon Rick. A focist�k k�z�l is csak a Midday ikrek �s Richie maradtak.

• Gondolkozz m�r, te �r�lt! – r�h�gte ki Viola – Holnap h�tf�! – Rick erre csak �rtetlen�l pislogott a l�nyra.

• �s?

• Mit �s? Iskol�ba kell menned!

• �. – hangzott Rick tal�nyos v�lasza, egy amolyan „mindent �rtek” b�lint�s k�s�ret�ben – �s? – erre Viola szemrebben�s n�lk�l meredt r�, v�g�l egy kis id� ut�n egy k�zlegyint�ssel csak annyit mondott:

• Na j�, �rtelmi fogyat�kosokkal nem foglalkozok. – a tizenhat f�s t�rsas�g erre hangos r�h�g�sben t�rt ki. Mivel az �tj�r�ban telepedt�nk le megbesz�lni a rendk�v�l fontos t�m�inkat, id�nk�nt f�lre-f�lre kellett �llnunk, hogy elengedj�nk magunk mellett n�h�ny embert.

• Szerintem folytass�tok ezt m�shol, m�s id�pontban. – sz�lt k�zbe ekkor egy ismer�s, m�ly hang, ami minden k�ts�get kiz�r�an Valley edz�h�z tartozott. Ahogy v�gign�zett a sr�cokon, egy sz�les vigyor ter�lt sz�t az arc�n �s elismer�en cs�p�re tette a kez�t – B�szke vagyok r�tok, fi�k! V�gre kezd alakulni a csapatszellemetek. Ha gondolj�tok, elmehet�nk meg�nnepelni ezt a gy�zelmet. – miel�tt b�rki b�rmit mondhatott volna, Rick k�zbesz�lt:

• Ink�bb int�zze el nek�nk, k�rem, hogy holnap l�ghassunk a sulib�l. – az edz� f�l szem�ld�ke erre k�rd�n felszaladt.

• Hogy mondtad?

• Int�zze el k�rem, hogy holnap ne kelljen iskol�ba menn�nk. – ism�telte meg Rick, ez�ttal egy hangy�nyit m�shogy fogalmazva. – John erre elnevette mag�t �s megveregette a sr�c v�ll�t.

• Nagyon vicces, fiam, nagyon vicces. Szerintem ink�bb kezdj el k�sz�lni holnapra. – r�kacsintott a csal�dott arcot v�g� sr�cra, azt�n eleresztette �s egy int�ssel elk�sz�nve, m�g mindig mosolyogva az im�nt t�rt�nteken, mag�ra hagyta a zabol�tlan tin�dzser csoportunkat.

• Szerintem t�nyleg kezdj�nk el k�sz�l�dni. – n�zett a lila-feh�r Ice Watch kar�r�j�ra Ren�e.

A koll�giumba egy�tt ment�nk vissza, csak akkor v�lt sz�t a csapat k�t fel�, amikor a fi�knak �s a l�nyoknak a m�s ir�nyban l�v� szob�jukhoz kellett mennie. Mindenki �sszer�molta a holmijait. M�g �n pakoltam, a telefonom folyamatosan ki volt hangos�tva, mert Page bar�tn�mmel besz�lgettem. El�sz�r ny�lt alkalmam elmondani neki a m�lt �jszakai incidenst, ami a f�rd�sem ut�n a szob�mba visszavezet� �ton esett meg, amikor is Ryan �s �n egym�sba botlottunk, mialatt rajtam egy sz�l t�r�lk�z� volt csak. Szerintem nem pont arra sz�m�tottam, hogy a vonal t�ls� v�g�r�l egy hiszt�rikus hi�naimit�ci�t kelljen t�bb mint f�l percen �t folyamatosan hallgatnom erre adott v�lasz gyan�nt. Egy�tt�rz�sre sz�m�tottam, nem arra, hogy a legjobb bar�tn�m kir�h�g. Miut�n eleget nevetett m�r �s rendbe szedte mag�t, egy m�ly l�legzetv�tel ut�n eln�z�st k�rt, �s megk�rt, hogy mondjam el m�g egyszer az eg�szet, mert nem igaz�n figyelt a t�rt�netem t�bbi r�szlet�re. Na sz�p... mindegy, t�relmesen elmes�ltem neki mindent �jra, m�sodszorra pedig m�r norm�lisan meg tudtuk vitatni a t�rt�nteket.

A folyos�n �jra tal�lkoztam a fi�kkal. Mivel Mason is �ppen akkor ment az aul�ba, felaj�nlotta, hogy viszi helyettem a sportt�sk�mat – a b�r�nd�met ugyanis magam ut�n tudtam h�zni a f�ld�n a k�t kerek�n, �gy azzal nem volt gond. Egy jelent�ktelen ellen�ll�st k�vetve v�g�l m�gis a fi� v�ll�n k�t�tt ki a t�sk�m, �s �gy ment�nk le a port�hoz, ahol n�h�nyan m�r v�rakoztak, t�bbek k�z�tt ott volt m�r Andy, Austin, Brian, Ryan, Page, a Midday ikrek �s Bridget. A csapatomb�l �n voltam az els�, aki v�gzett a pakol�ssal. Am�g a t�bbiek is lesz�lling�ztak �s az edz�k is meg�rkeztek, folyamatosan besz�lgett�nk �s viccel�dt�nk. �lvezettel hallgattuk a fi�kat, ahogy azt mes�lt�k, milyen �llats�gokat m�velnek �k sz�netekben – vagy �ppen �r�k alatt. Egyszer p�ld�ul irodalmon Rick legnagyobb probl�m�ja az volt, hogy a r�ntotta kaj�t jelent-e, vagy ig�t. A tan�r pedig hi�ba mondta, hogy a sz�vegk�rnyezetet olvassa, �s akkor r� fog j�nni, a sr�c csak azt hajtogatta, hogy „legyen egyenes, tan�rn� k�rem, �s adjon konkr�t v�laszt a k�rd�semre”, mire az oszt�lyon v�gigmorajlott egy nevet�shull�m. Viola �s Rick besz�lgettek egym�ssal a legt�bbet, �k nagyon j� kapcsolatot alak�tottak ki a k�t nap alatt. Viola r�ad�sul hasonl� term�szet� �s st�lus� volt, mint Rick, �gyhogy nem is csoda, hogy ilyen j�l kij�ttek.

De azt�n mindez f�lbeszakadt, amikor az n�gy edz� is megjelent �s a csapataikat egybegy�jtve a kisbuszokhoz tereltek mindenkit.